Csúcson az áremelkedési ütem Magyarországon – Nincs vége a drágulásnak

A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest, decemberben pedig átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A decemberihez hasonló magas áremelkedési ütemre több mint három éve, utoljára 2013 közepén volt példa.  Az előző hónaphoz képest az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek decemberben.

Decemberben az éves maginfláció 1,7 százalék volt a novemberi 1,6 és az októberi 1,5 százalékot követően, a maginfláció több mint két éve nem volt ilyen magas. Virovácz Péter, az ING Bank szakértője kiemelte: a maginfláció az évben az 1,2 és az 1,6 százalék közötti sávban mozgott, az ebből való kitörés pedig jelzi felfelé tartó inflációs trendet.

Az egyes tételeket tekintve, az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése, amely 6,8 százalékos emelkedést mutat a tavaly decemberi szinthez képest, elsősorban az alacsony bázis hatása miatt, de a decemberben emelkedő olajárak is megtették hatásukat – emelte ki Virovácz.

Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt a 2015 decemberi szinthez mérten, míg a szeszesitalok, dohányáruk ára 2,5 százalékkal változott. A tartós fogyasztási cikkek ára a novemberihez képest nem változott, így még mindig negatív (–0,5 százalék) értéket látunk a 2015-ös év decemberéhez képest. Ez többnyire a külső alacsony inflációs környezetnek tudható be, hiszen ezeket a termékeket nagy arányban importálja a magyar gazdaság – mutatott rá Virovácz.

Tavaly az év egészében az élelmiszerárak 0,7 százalékkal nőttek a megelőző évhez képest. A szeszes italok, dohányáruk 2,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4 százalékkal emelkedett.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte, az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfacsökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, valamint a bérköltségek növekedése felfelé húzhatják az inflációt – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.

Suppan szerint januártól már 2 százalék fölé emelkedhet az infláció, az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt pedig márciusra az infláció elérheti a 2,7-3 százalékot. Innen az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása miatt az infláció „visszaszelídül” 2 százalék közelébe, így idén éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít a Takarékbank. Virovácz Péter ennél is nagyobb, az év egészére 2,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést vár, és ezt akár meg is haladhatja az árindex. Suppan is kiemelte, hogy az emelkedő belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfacsökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3 százalékos inflációs célt.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza kiemelte: a gyorsuló inflációs ráta miatt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács nem fog változtatni az álláspontján, és fent fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. Az MNB monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel kamatot a Federal Reserve idén, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját az év folyamán – hangsúlyozta. Az Ersténél úgy látják, hogy idén változatlan maradhat a magyar alapkamat 0,9 százalékon, a bankközi kamatok pedig nyomott szinteken ragadhatnak.