Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal a 2016. novemberi építőipari termelési adatokat. Októberben az építőipari termelés volumene 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés mindkét építményfőcsoportban csökkent: az épületek építése 7,2, az egyéb építményeké 18,2 százalékkal. Szakértők a 2016-os év végén, illetve 2017 elején már javulást várnak az ágazatban. Ugyancsak hétfőn publikálja a KSH a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának tavaly novemberi adatait.
Októberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 19,8 százalékkal emelkedett, a belföldi vendégek által eltöltötteké 6,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Együttvéve 6,7 százalékkal nőtt a szálláshelyek forgalma.
Szerdán adják közre a decemberi inflációs adatokat az Egyesült Államokban. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője azt mondja, hogy a feszes munkaerőpiaci kondíciók, a lassan, de növekvő nominális bérdinamika, a nyersanyagárak emelkedése, valamint a bázishatások kifutása miatt az infláció a várakozások szerint 1,7 százalék maradt decemberben, bár a kockázatok felfelé mutatnak. Az elemző szerint ez a folyamat várhatóan 2017-ben is folytatódni fog, és az infláció meghaladhatja a 2 százalékot.
Amennyiben az új elnök megvalósítja eredeti formájában a választások alatt beígért költségvetési politikát, akkor az infláció tartósan 2 százalék, vagyis a jegybanki cél fölé kerülhet – emlékeztetett Módos. Hangsúlyozta: az előző kamatdöntő ülés alkalmával a Fed amellett, hogy kamatot emelt, a jövőbeli kamatvárakozását is megemelte. Már akkor is több elemző annak a véleményének adott hangot, hogy adott esetben a következő két évre várt, évi három-három emelés helyett akár elképzelhető négy-négy emelés is, ha az infláció a vártnál jobban növekszik. Míg korábban az elemzői fókusz inkább a foglalkoztatottsági adatokra koncentrált, addig a jövőben ez egyre inkább az inflációs adatok felé fog fordulni – emelte ki az OTP szakértője.
Vagyis: ha a jövő héten érkező inflációs adat a vártnál nagyobb mértékű emelkedést mutat, akkor a dollár erősödhet az euróval szemben. Ezt a hatást gyengítheti vagy fel is erősítheti csütörtökön az Európai Központi Bank, amelynek kormányzótanácsa január 19-én tartja idei első kamatdöntő ülését. A tanácskozáson az irányadó hitel és betéti kamat mellett az eszközvásárlási program keretrendszere is a tárgyalóasztalra kerül. A decemberi ülésen nem változtattak a kamatkondíciókon, de meghosszabbították a 2015 márciusa óta tartó eszközvásárlási programot, melynek havi vásárlási volumenét áprilistól 80-ról 60 milliárd euróra mérséklik.
Ilyen érdemi likviditásbővítő intézkedéseket követően Váradi Beáta, az OTP Bank elemzője annak ellenére sem számít változtatásokra az ülésen, hogy az infláció decemberben meghaladta a várakozásokat (1,1 százalékos volt).
A maginfláció továbbra is 1 százalék alatt van, és az eurózóna gazdaságának növekedési kilátásaira vonatkozó friss előrejelzést csak márciusban teszik majd közzé – sorolja az okokat. Váradi Beáta szerint az eurózóna monetáris politikájában érdemi irányváltást a Fed döntéshozóinak az új amerikai elnök gazdasági programjára való reakciója hozhat.
Ezenkívül persze akkor is elképzelhető váltás, ha az eurózóna gazdaságának kilátásai számottevően romlanak. Ez a decemberi ülés jegyzőkönyvéből is kiderült, mert a szerint a 60 milliárd euróra csökkentett havi vásárlási keretet akkor újra 80 milliárdra növelhetik. Az elemző úgy véli, hogy hirtelen kerülhet lépéskényszerbe az EKB akkor is, ha az olasz bankrendszer helyzetének rendezésére tett eddigi intézkedések kudarcot vallanak, és újabb beavatkozás válik szükségessé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.