Gyorsuló növekedést vár a CIB

A CIB Bank elemzői – elsősorban a belső kereslet bővülése, az uniós források felhasználásának növekedése miatt – 3 százalék körüli GDP-növekedést várnak 2017-re Magyarországon – hangzott el a hitelintézet mai elemzői háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint idén a fogyasztás veszi át a motor szerepét a gazdasági növekedésben. (A nagyvállalatok többsége is gyorsuló növekedést vár!)

A CIB elemzői szerint idén jelentős külkereskedelmi többletre lehet számítani, hiszen az autóipari export mellett más feldolgozóipari ágazatok – elektronika, optika – kivitele is kezd lendületbe jönni. A belső egyensúly sincs veszélyben, a költségvetés idén is stabil marad, bár a decemberi pénzkiáramlás miatt a hiány tavaly a várt 1,6 százalékról két százalékra hízott. Idén ugyan megtörhet a deficitcsökkenés lendülete, a CIB elemzői szerint viszont a hiány várhatóan nem haladja meg a 3 százalékos maastrichti kritériumot. (A régió más országaiban is érzékelhető a fellendülés.)

[caption id="" align="aligncenter" width="500"] Emelkedő pályán a magyar gazdaság - Kép: Pixabay[/caption]

Az infláció múlt év szeptemberétől látható növekedése idén is folytatódni fog, hiszen a bérkiáramlás hatása még nem teljesen jelent meg az árakban. A CIB Bank várakozásai szerint az infláció 2,5 százalék felett alakulhat 2017-ben, de a jegybank három százalékos inflációs célját csak 2018-ban érheti el.

A kedvező gazdasági folyamatok miatt a jegybanki alapkamat a tavaly márciusban elért 0,9 százalékos szinten maradhat 2017-ben is, és ha további monetáris lazítás válik szükségessé, az MNB nagy valószínűséggel nem konvencionális, likviditásbővítő intézkedésekre támaszkodik. A forint árfolyamában ugyanakkor a CIB elemzői nem várnak jelentős elmozdulást, a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama változatlanul a 305-315-ös sávon belül maradhat 2017-ben is.

Ami a külső környezetet illeti, Trippon Mariann úgy vélekedett: annak alakulása kedvező a kilátásaink szempontjából, ám a világban több politikai kockázattal is számolni kell. Így például nem sokat lehet tudni az új amerikai adminisztráció várható fiskális- és kereskedelmi politikájáról, a Brexit folyamatáról, illetve az európai országokban esedékes választások kimeneteléről.