BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Baj lehet abból, ha gyorsan nőnek a fizetések Magyarországon

A versenyképesség rovására mehet, ha a fizetések és a bérköltségek emelkedésével nem tart lépést a termelékenység – véli a K&H elemzése.

A legfrissebb adatok szerint az év első két hónapjában a bruttó átlagfizetés havi 274 ezer forint volt , a nettó átlagbér pedig 182 ezer forintot tett ki, ez egyaránt 10,3 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A jelentős, két számjegyű növekedés pedig elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető.

A részletes adatok szerint sok ágazatban, például az egészségügyben, a szociális ellátásban bőven az átlagot meghaladó 12-19 százalékkal nőttek a nettó bérek az év első két hónapjában - derül ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének friss összeállításából.

A szakember szerint az is látszik a friss adatokból, hogy a munkaerőhiány miatt az építőiparban és kereskedelemben is az átlagot meghaladó mértékben 13 illetve 12 százalékkal nőttek a nettó fizetések. Emellett az állami szektorban is jelentős, átlag feletti volt a béremelkedés. A közigazgatásban dolgozók nettó bére 14 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatottak adatai nélkül a költségvetési szektorban dolgozók nettó átlagbére pedig 196 ezer forint volt, ami meghaladja a versenyszektorra vonatkozó 191 ezer forintos átlagot.

Németh Dávid szerint az állami szektorban a bérek alakulása kockázatot jelenthet. „Nem csak a bérdinamikára, hanem a költségvetési egyensúly szempontjából fontosabb tényezőre, a kifizetett bértömegre is figyelni kell. Ugyanis most még csak azt látjuk, hogy fokozódik a bérdinamika, ami viszont csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha a kormány racionalizálást és hatékonyságjavítást hajt végre” - tette hozzá.

Az állami szektor mellett a gazdaság egészében, ezen belül is a versenyszférában is óvatosan kell kezelni a béreket. „A munkáltatók bérköltségeinek növekedése mellett a termelékenységnek is javulnia kell, különben romlik a magyar gazdaság versenyképessége. Ha a bérek elszabadulnak, de ez nem jár együtt magasabb termelési vagy szolgáltatási szinttel, akkor a fajlagos munkaerőköltség növekedése egyensúlytalanságot eredményezhet” - fogalmazott a szakértő.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.