Dominóhatást idézhet elő az Agrokor

Elképesztően nagy összegű, mintegy 5,44 milliárd eurós tartozást halmozott fel az eredetileg horvát magántulajdonban lévő Agrokor cégóriás. Az egész régióban, az egykori délszláv államok területén és még azon túl, többek között Magyarországon is érdekeltségekkel rendelkező cégcsoporton belül mintegy ötven különböző vállalat működik. A foglalkoztatottak száma eléri a 60 ezret. A vevőkön, beszállítókon, üzleti partnereken keresztül további több tízezer munkahely köthető a cégcsoport tevékenységéhez. Az Agrokor évi forgalma tavaly elérte a horvát GDP 16 százalékát. Korábban a felületes szemlélőnek még töretlennek tűnhetett a nagyvállalat gyors terjeszkedése a régióban, ám folyamatosan pénzügyi problémákkal küszködött, amelyeket mindig újabb, többnyire drága hitelekkel próbált orvosolni. A ljubljanai Dnevnik elemzői már öt-hat évvel ezelőtt az Agrokor súlyos anyagi helyzetéről írtak, miközben a horvát cégóriás éppen akkor vásárolta fel a Mercatort, a legnagyobb szlovén kereskedelmi láncot 550 millió euróért.

Vannak, akik az egész ügy hátterében most is a politikai és geostratégiai okokat és indítékokat keresik. Az igazi gondok ugyanis akkor kezdődtek, amikor Anvar Azimov zágrábi orosz nagykövet tett egy olyan kijelentést, hogy az Agrokor nem képes a felhalmozott banki adósságait törleszteni. A horvát sajtó egy része szerint Moszkva így áll bosszút, amiért a horvát kormány az oroszok elleni keményebb szankciókat szorgalmazta. A cég az orosz Szberbanknak, a legnagyobb hitelezőjének 1,6 milliárd euróval tartozik. További 650 millió euróval horvátországi bankoknak tartozik, 900 millió euró értékben pedig kötvényeket bocsátott ki a nemzetközi piacon.

Különböző befektetési bankoknál további 20 millió euró, más horvát, nem pénzügyi intézményeknél 300 millió, míg a beszállítóknál 1,2 milliárd eurónyi tartozást halmozott fel. Csak idén mintegy 340 millió eurót kell kamatok címén kifizetnie. Eközben viszont, ha nem töltik fel folyamatosan a kereskedelmi hálózatok polcait, elapadhatnak azok a bevételek, amelyek képesek úgy-ahogy életben tartani a céget. Az egész rendszer bevételeinek 80 százaléka ugyanis a kereskedelmi láncok forgalmából ered, 17 százaléknyi a mezőgazdasági termelésből, a fennmaradó kis rész pedig a sokrétű egyéb tevékenységekből. Felismerve, hogy a helyzet mekkora veszélyt jelent az egész nemzetgazdaságra, a horvát parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadott egy jogszabályt az Agrokor megmentése érdekében. A parlament által is elfogadott, a helyi sajtóban csak lex Agrokor néven emlegetett jogszabály lehetővé teszi azon vállalatok számára, amelyek 7,5 milliárd kunánál (315 milliárd forint) nagyobb adósságot halmoztak fel, és ötezernél több embert foglalkoztatnak, hogy rendkívüli államigazgatási eljárást kérjenek, ezzel előzve meg a csődeljárást. Ez tette lehetővé egy rendkívüli kormánybiztos kinevezését a cégcsoport élére, azzal a feladattal, hogy átszervezze a vállalatot, és megmentse a csődtől.

A cég eredetileg több mint 90 százalékban Ivica Todoric horvát milliárdos tulajdona volt, aki 1976-ban virágkereskedőként kezdte. A rendszerváltás után jó politikai kapcsolatainak köszönhetően bankhitelekből felvásárolt az országban és a szomszédos országokban mezőgazdasági, élelmiszeripari és kiskereskedelmi egységeket. A céget a tőzsdére is bevezette, de több mint 90 százalékban a magántulajdonában maradt. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a napokban kijelentette, hogy az előállt helyzetért kizárólag a tulajdonos és a cégvezetés a felelős, az Agrokort pedig nem áll szándékukban államosítani, mivel akkor a teljes adósság az államadósságot növelné. Az Agrokor-ügynek nagy valószínűséggel súlyos negatív hatásai lesznek Horvátország és a többi érintett ország gazdaságára is.