Hároméves csúcson a konjunktúraindex

A konjunktúra-index kiszámításakor a kutatócég az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe.

Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex az áprilisi 0,5 pontról 1,7 pontra nőtt, az üzleti bizalmi index 6,4 pontról 7,9 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,4 pontról mínusz 16,1 pontra javult májusban. Az üzleti bizalmi index két és fél éves csúcsára került májusban, azonban ezen belül az ipari bizalmi index áprilishoz képest kissé gyengült. Nem változott az előző, rosszabb lett a következő időszak várható termelésének és a rendelésállománynak a megítélése – ezen belül az exportrendelésekről alkotott vélemény viszont javult -, miként a készleteké is.

Az építőipari kilátások kissé javultak, de a bizalmi index nem érte el márciusi, akkor tizenkilenc éves csúcspontját. Áprilishoz képest a magasépítő cégek várakozásai kedvezőbbé, a mélyépítőké viszont kedvezőtlenebbé váltak.

A kereskedelmi bizalmi index április után májusban érezhetően esett, de ezzel együtt is bennmaradt az elmúlt három évet jellemző viszonylag keskeny sávban, igaz, ennek az alsó harmadában. Jelenleg ez a legkevésbé optimista ágazat. Az eladási pozíció, a készletszint és a várható rendelésállomány megítélése is jelentősen romlott.

A szolgáltatói bizalmi index viszont májusban óriásit ugrott, tizennyolc éves csúcsára került. Az általános üzletmenet megítélése valamivel, a várható forgalomé sokkal kedvezőbb lett. Ugyanakkor az elmúlt időszak forgalmáról alkotott vélemény rosszabbá vált.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a kereskedelemben gyengült, az építőiparban kissé, a szolgáltató cégek körében jelentősebben erősödött. Kissé nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Az áremelési szándék az iparban és az építőiparban érdemben nem változott, az előbbinél (főleg az exportorientált ágazatokban) minimálisan erősödött, az utóbbinál gyengült. A kereskedelmi és szolgáltató cégek körében egy hónap alatt érezhetően csökkent az áremelést tervezők aránya, a fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött.

A magyar gazdaság kilátásairól alkotott vélemény az építőiparban az áprilisinál sokkal kedvezőbb lett, a kereskedelemben – háromhavi romlás után -, valamint a szolgáltató cégek körében valamicskét javult, az iparban és a lakosság körében viszont romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index májusban az áprilisi csökkenést követően hibahatáron belül emelkedett, gyakorlatilag stagnált. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét, valamint a következő egy évben várható megtakarítási képességüket kissé jobbnak érezték, mint áprilisban. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét ugyancsak javulónak minősítették.