Péterfalvi Attila: Okmányokat nem szabad másolni

2018 májusától tejesen új adatvédelmi rezsim fog életbe lépni az Európai Unióban – jelentette ki Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Az EU egységes adatvédelmi rendelete (GDPR) új szabályok hoz. Az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozást is életbe lépteti jövő májusától. Kiemelte, hogy az új szabályozás erősíti az érintettek jogait, és az adatbiztonságot is. A hatóságok megerősített szabályokkal tudják majd ezeket a jogokat kikényszeríteni – tette hozzá.

Az adatvédelmi biztonságról ma az infotörvény rendelkezik. Az új adatvédelmi csomag is kiemelten foglalkozik ezzel, több új intézménnyel teszi mindezt, ilyen például álnevesítés intézménye, amelynek lényege, hogy azonnal le kell választani a személyes adatokat, azokat titkosítani kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak személyes adatok, de adótitkok is vannak: a jogellenes adatkezelés ráadásul bűncselekményt is kiválthat.

Nem másolhatók az okmányok

Beszélt az okmánymásolás jogalapjáról is: másolás esetében több személyes adathoz juthatnak a dokumentumokat másolók, mint amire a jogszabályok lehetőséget biztosítanak. Kiemelte, az adatvédelmi hatóság általánosságban azon a véleményen van, hogy nem másolhatóak a személyes okmányok. Hozzátette, hogy erről már bírósági döntés is született nemrég. Ugyanakkor játékkaszinók esetében a jogszabályi felhatalmazás alapján elfogadhatóan tartja az okmányok másolását.

Megalapozott bevételek a büdzsében

Az ÁSZ minden évben véleményezi a következő évi törvényjavaslatot. A számvevőszék elnöke elmondta, hogy 2015-ben a bevételi előirányzatok mintegy 72 százalékát ítélte megalapozottnak, ez a 2016-os büdzsé esetében közel 90 százalékra nőtt, míg a 2017-es költségvetésnél már majdnem elérte a 100 százalékot. A csütörtökön elfogadott 2018-as költségvetés esetében először ítélte 100 százalékban megalapozottnak a tervezett bevételeket, így az adóbevételekét is – tette hozzá Domokos László.

Kiemelte, hogy az elmúlt években 24 százalékról 20-21 százalékra csökkent a feketegazdaság aránya Magyarországon. Szerinte olyan kormányzati törekvésekre, intézkedésekre van szükség, ami ezt tovább csökkenti, és a gazdaság kifehérítése révén a növekvő adóbevételeket oda kell adni adókedvezmények formájában a tisztességesen gazdálkodó szervezeteknek. „Ez a fenntartható kifehérítés” – fogalmazott. Szerinte az sem véletlen, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hónapja elismerően szólt a magyar gazdaság kifehérítéséről.

A gazdaság fehérítésével nőnek az adóbevételek

Már a 2018-as költségvetés véleményezése során is többször találkoztak a gazdaság fehérítésének hatásaival – ezek közül az áfabevételek emelkedését emelte ki. A költségvetés állapota megfelelő, az elkövetkező években is a fenntarthatóságra kell törekedni.

Az adórendszerben végbemenő változásokat az ÁSZ kiemelten figyeli: az elmúlt három évben 12 olyan jelentést készítettek, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) érintette. 2014-ben még arra figyelmeztettek, hogy 7 százalékkal maradtak el a tervezett adóbevételek az előirányzatokhoz képest a 2013-as büdzsében. Az ÁSZ több javaslatot is tett a NAV felé, amely megfogadta azokat – tette hozzá. Az adóhatékonyság azóta jelentősen nőtt, sokat javult a helyzet. További fejlődésünk, versenyképességünk záloga a költségvetési folyamatok rendszeres monitorizálása – véli Domokos László.