Beindulnak végre a hazai beruházások

Magyarország gazdasági növekedése az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalék körülire gyorsul, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében – írja új prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt. A kutatók értékelése szerint idén a külső és a belső egyensúly is kissé romlik, az infláció gyorsul, de a folyamatok rövid távon elfogadhatók.

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU-források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant, ám idén az EU beruházási ciklusának újraindulása miatt 12 százalékos bővülés várható a GKI szerint. A beruházási ráta a 2016-os 17,8 százalékról 19 százalékra emelkedhet.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka, hogy megugrottak azok a kifizetések, amelyek az uniós pályázatok finanszírozását hazai forrásból megelőlegezik a kedvezményezettek számára. A költségvetésbe beérkezett uniós bevételek ugyanis idén eddig lényegesen elmaradtak a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná a GDP-arányos államadósság csökkentési lehetőségeit.

A GKI bírálja az EU-pályázatok rendszerét. A gazdaságkutató szerint a szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés – szerintük ezért van az, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni. Ugyanakkor a GKI szerint az előző ciklushoz képest nincs valós gyorsulás. Értékelésük szerint a pályázatokat ugyan meghirdették, de a döntéshozatal az ígért 1 hónap helyett jellemzően 6-9 hónap.

A megítélt támogatás ugyan több mint 5000 milliárd forint, a 2014–2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak a felére tehető. Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előrevették, hogy a számláló „pörögjön”, ugyanakkor ezekben a lényeges beruházások még nem indultak el, gyakran csak a keretösszegeket határozták meg, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok. A tényleges beruházási folyamat ezért a GKI szerint bőven át fog húzódni a következő évekre, sőt akár 2023-ig is eltarthat.