A cégek között szerepelt a többi között a Siemens, a Bosch, a Mercedes, az Allianz és a Media Markt is. A 19 német cégnek mintegy 20 milliárd euró befektetése van Törökországban. A találkozón részt vett Ömer Celik uniós ügyi, valamint Nihat Zeybekci gazdasági miniszter is.
Yildirim felszólalásában kifejtette: a német-török viszály átmeneti, Ankara tehát el akarja kerülni a politikai feszültség kiszélesedését Berlinnel, mert az ártana a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Kiemelte: Törökország nem német, hanem török cégeknek tekinti a megjelent vállalatokat. Ankara számára nagyon fontos, hogy a viszály miatt ezeket a cégeket ne érje kár – hangsúlyozta.
A török miniszterelnök azt is leszögezte, hogy a török hatóságok nem folytatnak vizsgálatot egy törökországi német vállalat ellen sem a terrorizmus támogatásának gyanújával.
A török kormány visszavonta a terrorizmus támogatásával gyanúsított német vállalatokról készített listáját – jelentették be hétfőn Berlinben.
Süleyman Soylu török belügyminiszter hétfőn telefonon megbeszélést folytatott Thomas de Maiziere német belügyminiszterrel, akivel közölte, hogy a mintegy 700 német vállalatot felsoroló listával kapcsolatban „kommunikációs gondok” adódtak. A német hatóságoknak az Interpolon keresztül eljuttatott listán szereplő társaságokat nem gyanúsítják terrorizmus támogatásával és nem is nyomoznak ellenük – szögezte le a török belügyminiszter. Az összeállítás valójában a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának támogatása miatt eljárás alá vont török cégekkel üzleti kapcsolatban álló német társaságokról szól.
Tobias Plate, a német belügyi tárca szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a török hatóságok eredetileg valóban kértek információkat a listán szereplő német cégekről a német szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA), de ezt a kérést szombaton hivatalosan visszavonták.
A német és a török kormány viszonya a tavalyi törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a kapcsolatot konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. Ezért a berlini vezetés az előző héten irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékektől.
Binali Yildirim a csütörtöki összejövetelen rávilágított: az mérgezi meg a kétoldalú kapcsolatokat, hogy Berlin Németországban szabad teret enged az Ankara által terrorszervezetnek tekintett gülenista mozgalom, valamint a Törökországban szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsainak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.