Az EKB eszközvásárlási programjának lezárását szorgalmazza a Bundesbank elnöke

Jens Weidmann a Börsen-Zeitung című német gazdasági napilapnak adott interjúban úgy vélte, hogy jövőre gyorsan és rendezett módon le kell zárni a programot, mivel az infláció továbbra is fokozatosan emelkedik, és az euróövezeti jegybank monetáris politikája még évekig laza marad.

A szigorú monetáris politika élharcosaként ismert német jegybankár mindig ellenezte a kötvényvásárlási programot, és egyértelmű nyilatkozatával felvázolta a Bundesbank álláspontját, amelyet az ősszel fog képviselni az EKB-ban az eszközvásárlási program jövőjéről folytatandó viták során.

A 2016 márciusában elindított eszközvásárlási program az EKB kormányzótanácsának jelenleg érvényes döntése értelmében 2017. december végéig tart, illetve szükség esetén – az inflációs pálya alakulásának függvényében – meghosszabbíthatják. Ha a kilátások kedvezőtlenebbé válnak, vagy a pénzügyi helyzet úgy változik, hogy nem lesz összeegyeztethető az inflációs pálya tartós kiigazításában elért eredménnyel, a kormányzótanács kész kibővíteni a programot keretösszeg és/vagy időtartam tekintetében.

Sokan számítanak arra, hogy az EKB januártól megkezdi a kötvényvásárlási program kivezetését, de az EKB döntéshozói még nem is vitatták meg az ügyet, és a jövőbeni döntés a következő hónapok inflációs és más makroadatainak alakulásától függ.

Mario Draghi, az EKB elnöke a németországi Lindauban szerdán tartott konferencián nem beszélt a jelenlegi monetáris politikáról, de megjegyezte, hogy bármiféle változtatással óvatosnak kell lenni, mivel még maguk a döntéshozók sem értik teljes egészében, hogy a pénzügyi világválság leküzdésében sikeresen alkalmazott unortodox politikák miként működnek.

Az euróövezeti jegybank már több mint kétezer milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket, leszorítva a hitelezés költségeit és beindítva a gazdasági növekedést. Az infláció azonban még mindig a 2 százalékos célszám alatt áll, és várhatóan legalább 2019-ig nem is éri el, ami növeli az aggodalmakat, miszerint az infláció viselkedése nem a jól ismert elméletek szerint, a pénzügyi világválság előtt megszokott módon alakul.