Megindult felfelé a maginfláció

Stagnált az euróövezeti infláció júliusban: 1,3 százalékot mutatott az index éves alapon, ami az elemzői konszenzusnak megfelelő szint. Enyhén gyorsult viszont a maginfláció: 1,2 százalékra nőtt júliusban éves bázison a júniusi 1,1 százalék után, míg az elemzők stagnálásra számítottak. A munkanélküliség is enyhén csökkent, a 9,2 százalékos elemzői várakozás helyett 9,1 százalékra mérséklődött júniusra. Az adatok nem mozgatták meg különösebben a piacokat. Az olasz, a spanyol és a portugál államkötvények hozamai 2-3 bázisponttal csökkentek, a 10 éves német államkötvény hozama enyhén emelkedett, igaz, ezt az 1,5 százalékos németországi inflációs adat támogatta. Az euró enyhén, 0,2 százalékkal esett a dollárral szemben, az euróindex pedig 0,1 százalékot csökkent. Az inflációs adatok a jó tőzsdei hangulatot sem befolyásolták, igaz, a nap vége felé a vezető indexek korrigálni kezdtek.

A nyári inflációs adatokból nem lehet egész éves trendekre következtetni – mondta a Világgazdaságnak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. Hozzátette: az adat nem rossz, de nem mond el sokat a valós inflációs nyomásról, és az Európai Központi Bank (EKB) nem a nyári mutatókból indul ki, amikor a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási program kivezetéséről dönt. Az elemző szerint rövid távon az EKB biztosan nem nyúl az alapkamat szintjéhez, a kötvényvásárlási programot is csak nagyon óvatosan szűkíti majd, leghamarabb december után. A déli országoknak még kell a pénzügyi segítség, és a hitelezési adatok sem elég meggyőzők ahhoz, hogy kivezessék a mennyiségi lazítást – fogalmazott a szakértő, aki szerint nem biztos, hogy az euróövezet minden országa és minden eszközosztálya felkészült a program kivezetésére, még ha egyesek előrébb járnak is. Pálffy szerint az EKB a bérdinamikára vár, a jelenlegi 1-1,5 százalékos béremelkedés helyett 2,5-3 százalékos növekedést tart elfogadhatónak. Ezt támogatja a munkanélküliség csökkenése is, ám a 9,1 százalékos adat még mindig magas.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint sem érdemes a várakozásokat felülmúló adatokból messzemenő következtetéseket levonni. A szakértő szerint egyedül Németországban kezd kialakulni számottevő inflációs nyomás. Ismertette: elemzése szerint legfeljebb 1,5 százalékig gyorsulhat a pénzromlás üteme az év végéig, és az idén még nem fogja a bérdinamika támogatni a dinamikát. A bértárgyalások december–januárban zajlanak, az unióban sok a kollektív szerződés, ezeknél is januárban emelnek, így az év második felében nem várható jelentős béremelkedés – magyarázta. Ráadásul a béremelkedésnek mindig kell idő, hogy inflációs nyomást okozzon. A versenyszférában ugyanis hátrány, ha egy piaci szereplő elsőnek emel árat, a vállalatok általában késleltetve követik le áraikban a bérdinamikát – vélte. Virovácz arra is felhívta a figyelmet: komoly elméleti vita zajlik az inflációkövetés szükségességéről. A jelenlegi közgazdasági paradigma 2-3 százalékos inflációt tart egészségesnek, de a digitális átállás, az ipar 4.0 miatt a vállalatok az áraik helyett inkább a hatékonyságukat növelik. Lehet, hogy a közgazdasági gondolkodást át kell állítani az 1 százalék körüli inflációs célra – mondta.

A szakértő szerint az EKB ősszel bejelenti a kötvényvásárlási program meghosszabbítását. Mint mondta: a „szteroidon növekedett” európai gazdaság belerokkanna, ha hirtelen eltűnne havi 60 milliárd euró a piacokról, különösen a déli országok vannak veszélyben. Virovácz szerint a jegybank még 6-9 hónapig tartja fenn a programot egyre csökkenő volumenben, jól kommunikálva és a piacokat megfelelően felkészítve a kivezetésre. Mint mondta: ennél tovább biztos nem folytathatják, mivel technikailag is elfogy az az eszközállomány, amelyet a jegybank felvásárolhat.