Nagyra nyílik a brüsszeli pénzcsap

Jelentős lökést adhat a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus hazai forráselosztásának az augusztus vége, szeptember eleje, amikor várhatóan nagy összegű agráriumot érintő, illetve gazdaságfejlesztési pályázatokon hirdetnek eredményt összesen mintegy 200 milliárd forint értékben – hívta fel lapunk figyelmét a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Essősy Zsombor ismertette, a Vidékfejlesztési programon (VP) belül több ezer magyar cég bízik abban, hogy rövidesen támogatáshoz jut a mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó élelmiszeripari felhívásra (VP-3-4.2.1-15) elkülönített 151 milliárd forintból. Ennél a kiírásnál legfőképp az változott, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogutódlással történő megszűnésével idén januártól a Magyar Államkincstár vette át annak feladatait, az illetékes szaktárca pedig már nem a Földművelésügyi Minisztérium, hanem a Miniszterelnökség.

A MAPI első embere szerint ez az intézményi átalakítás a pályázó cégeket kevéssé érinti, az már annál inkább, hogy biztosan nem kapnak mentességet a közbeszerzési eljárások lefolytatása alól, azaz mindenképpen meg kell tendereztetni az elnyerhető 500 millió és 1,5 milliárd forint közti összeg keretében beszerzendő eszközöket vagy gépeket. Essősy szerint az járt el körültekintően, aki feltételes közbeszerzést írt ki, de aki eddig még nem lépett ebbe az irányba, az jobban teszi, ha már megvárja az eredményhirdetést. Úgy látja, az agráriumban felülreprezentáltak a közbeszerzésekben járatlan kisvállalkozók, ezért a többségüknek biztosan szakértői segítséget is igénybe kell vennie.

A másik ilyen célegyenesben lévő slágerpályázat a fejlesztési iroda vezetője szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a mikro-, kis- és középvállalkozások termelésikapacitás-bővítése (Ginop 1.2.1-16). Itt 48 milliárd forint áll rendelkezésre, projektenként 25–500 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás sorsa a tét, ennél a felhívásnál is több száz cég reménykedik a pozitív elbírálásban. A pályázat célja az iparfejlesztési stratégiához illeszkedve a hazai kkv-k ösztönzése korszerű termékek előállítására, így az elnyerhető forrást modern eszköz- és gépparkra ugyanúgy lehet fordítani, mint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására. Mindez a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására szolgál.

A képzési pályázatokkal kapcsolatban Essősy Zsombor azt húzta alá, hogy már másfél-két éve húzódik a megjelentetésük, szeptember vége, október eleje lehet a legkorábbi dátum, amikor megnyomhatja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer a start gombot. Holott ez egy komoly kiugrási lehetőség a versenyszférának: a kkv-szektorra és a nagyvállalatokra vonatkozó kiírással együtt mintegy 40 milliárd forintot lehetne humán tőkére fordítani. A szakértő szerint a gyors növekedésű, úgynevezett gazellavállalkozások komplex fejlesztésére szánt 33,5 milliárd forintos pályázatnál viszont túl szigorú a kiírás, ezért belátható időn belül könnyíteni kell a feltételeken, különben beragad a támogatási keret.

Felpörögtek az MFB Pontok

A vállalkozások közel ötöde már adott be pályázatot a jelenlegi uniós ciklusban a Budapest Bank felmérése szerint. Bár a beruházási tervek hiánya vagy nem megfelelő előkészítettsége sok cég számára akadályt jelent, a pénzintézet szakértői szerint bőven van kereslet a források iránt. Az MFB Pontokon közvetített, vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermékekből összesen 270 milliárd forintot igényeltek eddig, ami a meghirdetett keretösszeg több mint felét jelenti. Ennek közel 40 százaléka, mintegy 100 milliárd forintnyi forrásigény az elmúlt egy évben az MFB Pontok 5 százalékát üzemeltető Budapest Bankhoz érkezett.