Szijjártó: kelet felé fordulnak a V4-ek

A visegrádi országok stratégiai jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövetségépítésének – közölte a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten.

Szijjártó Péter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az unió és a Keleti Partnerség országainak brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette: amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következő hétéves költségvetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás. A partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük – mondta a miniszter, hozzátéve: egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szélsőséges ideológiák terjedését.

A miniszter az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Georgiával elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Szijjártó Péter szólt az energiabiztonsági szempontokról is, rámutatva: a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása elképzelhetetlen a keleti partnerek nélkül.

Witold Waszczykowsky lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a novemberi brüsszeli keleti partnerségi csúcstalálkozón az érintett országok állam- és kormányfői támogatni fogják a kapcsolatok elmélyítését a keleti partnerekkel. Az együttműködés szintjének emeléséről beszélő miniszter külön kiemelte, hogy Moldova, Georgia és Ukrajna állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben más országok állampolgárai is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte a kezdeményezést. Fontos pillanat lesz, amikor Ukrajna társulási szerződése hatályba lép, mert „megyünk az európai jövőbe az orosz agresszió ellenére” – közölte. A politikus a találkozót gyümölcsözőnek nevezte, ahol megtárgyalták, hogy mit kell tenni a novemberi csúcs előtt.

Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár is az együttműködés jelentőségét és fontosságát húzta alá. Novemberben jelentős csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ami jelezés, hogy az EU is foglalkozni fog a keleti partnerekkel, víziót nyújt számukra és fejleszti az együttműködést – emelte ki. Szükség van arra, hogy az EU megadja, milyen konkrét lépéseket vár a Keleti Partnerség országaitól – mondta, hozzátéve, a hat partnerország biztosította őket arról, hogy teljesítik a vállalt reformokat.

Petr Gajdusek cseh külügyi államtitkár kiemelte, hogy Csehország a praktikus együttműködést szeretné erősíteni, de ugyanakkor azt gondolja, hogy a novemberi csúcs végén egy sokkal szélesebb jövőbeli utat kell felvázolni. Az együttműködésnek érvényesítenie kell az egyes országok közötti különbségeket, minden egyes partnerségi ország esetében egyéni megközelítést kell alkalmazni, de a célnak és a felvázolt lehetőségeknek ugyanazoknak kell maradniuk – fogalmazott.