Egekbe lőtte a fokozódó vámvita a Bombardier repülőgépek árát

Wilbur Ross kereskedelmi miniszter a súlyos döntést azzal magyarázta, hogy a Bombardier illegálisnak minősíthető állami és tartományi támogatást kapott az utóbbi években a 100-150 utas szállítására alkalmas gépcsaládjának kifejlesztéséhez. A lavinát egyébként a Boeing indította el, bepanaszolva riválisát, mondván: megengedhetetlen versenyelőnyhöz jutott ezzel, s így irreálisan alacsony, önköltségközeli áron tudja értékesíteni a gépeit.

A Boeing ebben a kategóriában a 737-essel van jelen, de ezekből is jobbára a nagyobb kapacitásúakat gyártja, százfős gépe viszont nincs, szemben a Bombardier-vel. A 737-es gépcsaládra szeptemberben a Boeingnak 4452 darabos visszaigazolt megrendelése volt, a legkisebb 120 ülésesre viszont csak négy. A Bloomberg elemzői rámutattak, hogy a Bombardier olyan piaci rést célzott meg, amelyről a Boeing gyakorlatilag lemondott, viszont védelmi reflexe rögtön működésbe lépett, amint a kanadaiak tavaly szerződést kötöttek a Delta Air Linesszal 75 darab CS100-as leszállítására, mintegy 5 milliárd dollár értékben. Emellett a kanadaiak csupán két gépet tudtak eladni Tanzániának.

A Delta közleményben mutatott rá, hogy az amerikai gyártókat nem fenyegeti veszély, mert CS100-as méretű gépet egyikük sem gyárt, ezért bíznak abban, hogy a Boeing panaszában eljáró bizottság is hasonló álláspontra jut, amikor jövőre meghozza döntését. Az kétségtelen, hogy mind Kanada, mind Québec beszállt a kétéves késéssel és kétmilliárdos pluszköltséggel, összesen 6 milliárd dollárért kifejlesztett C sorozat finanszírozásába, mankót nyújtva ezzel a Bombardier-nek.

A vámvitában a kanadaiaknak is van egy aduászuk, amelynek kijátszását Justin Trudeau miniszterelnök már kilátásba helyezte: ha a Boeing önként nem vonja vissza a panaszát, akkor le is mondhat arról a zsíros üzletről, amelyet a kanadai légierő modernizálása jelenthetne számára.

Előkészületben az elektromos utasszállító

A brit EasyJet összefogott az amerikai Wright Electrickel, hogy egy évtizeden belül kifejlesszék a teljesen elektromos hajtású utasszállító gép prototípusát. Az akkumulátorfejlesztőkből és mérnökökből álló startup már letette a névjegyét azzal, hogy sikeresen bemutatott egy kétszemélyes villanyhajtású tesztrepülőt. Most az a cél, hogy ezt kereskedelmi méretűre fejlesszék, s a gép hatótávolsága elérje az 500 kilométert. Az EasyJet utasainak ötöde ennél rövidebb távra repül. A fapados vezérigazgatója, Carolyn McCall közleményében az olajmentes repülés alacsonyabb költségei és környezetkímélő hatása mellett azt emelte ki, hogy aki e téren elsőként tud piacra lépni, az jelentős versenyelőnyhöz jut.