A kkv-k invesztíciói emelik a gazdaságot

A beruházások széles körű, éveken átívelő élénkülése várható, aminek következtében a beruházási ráta érdemben emelkedhet – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésében. A fejlesztések egészséges szerkezete nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem a hazai termelékenységet is növeli, ami a reálgazdaság felzárkózásának gyorsulásához is hozzájárul. A beruházások jövőjét taglaló keretes írás szerint idén a vállalatok és az állam mellett a lakosság is pozitívan járult hozzá a bővüléshez.

A járműipari fejlesztések húzóerejét emelik ki az írásban, különösképpen a Mercedes, a Samsung, a Dana és a BYD befektetéseit. Említést tesznek a Mol eddigi történetének legnagyobb organikus beruházásairól is. Ezekben az elsődleges hasonlóságot az adja, hogy nemcsak a vállalkozásoknál teremt munkahelyeket, hanem a beszállítói hálózat kiépítése is növeli a térség kkv-beruházásait.

Biztató, hogy nem csupán egy ágazat húzza a bővülést, hanem széles körben megfigyelhető a beruházások növekedése 2016 eleje óta. A gazdasági kilátások javulása a bizalmi indikátorok rekordmagasságba repülésében is kimutatható. Mindenekelőtt a hitelezést érdemes kiemelni, amely – elsősorban a kis- és középvállalati hiteleknek köszönhetően – rég nem látott magas szintet, 7 százalékos növekedést mutatott éves szinten az idei második negyedévben. (Ezt a bővülést utoljára 2008. harmadik negyedévében tudta meghaladni a piac.) Egyebek között a jegybanki hitelprogram, a hitelezés szintjéhez köthető bankadókedvezmény és a több iparágra kiterjedő munkaerőhiány is a beruházások felé hajtotta a cégeket.

A lakosság hitelfelvételi kedve is jelentősen megugrott, ami elsősorban a növekvő béreknek köszönhető. A jelzálogkölcsönökből ingatlanokat vásárolnak a magyarok, a szabad felhasználású hiteleket pedig jelentős arányban fordítják lakásfelújításra vagy -korszerűsítésre, ezek egyaránt az építőipar felfutásához és ezáltal a beruházások növekedéséhez járulnak hozzá.

A harmadik nagy szereplő, az állam is jelentős részt hasít ki a beruházásokból, a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklus forrásainak gyorsuló lehívása a beruházások bővülését segíti az év második felétől. Az előző ciklushoz képest jelentősen nagyobb, 60 százalékos arányban fordítják az uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre, az operatív programok a bankszektor mellett is jelentős forrásokat biztosítanak a magyar vállalkozásoknak.

Ha az egyes ágazatokat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az információ, kommunikáció területén egyenesen kilőttek a beruházások, a 2014-es átlag 177 százalékára ugrott a terület fejlesztése, míg 2017 első negyedévében csupán 111 százalékon állt a beruházások szintje. A mezőgazdaság területén korábban tapasztalható visszaesést mostanra sikerült csak ledolgozni, az építőipar területén viszont még várni kell az áttörésre, itt ugyanis a munkaerőhiány visszahúzhatja a beruházásokat.