Kovács Árpád: versenyképességben fel kell zárkóznunk

Felhőtlen ég alatt könnyebb létezni és dolgozni – kezdte előadását Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, utalva a javuló kilátásokra. Arról beszélt, hogy politikai stabilitás hiányában nincs strukturális reform, de pénzügyi stabilitás hiányában sincs politikai stabilitás. Abban az országban, ahol nincs pénzügyi stabilitás, ott nincs semmi – tette hozzá Kovács Árpád. Kiemelve, a versenyképességben fel kell zárkóznunk, mert ez kívülről és belülről is elégedetlenséget szül.

A Költségvetési Tanács elnöke kiemelte, a szomszédos országok és hazánk eladósodottsága tekintetében látni kell, hogy a velünk határos országokkal együttmozgás van. Hozzá kell tenni azonban, hogy teljesen más eladósodottsági pályán indulnak az országok: jól látni, hogy azok az országok, akik versenyképességben megelőztek minket, azok nulla közeli szintről indultak el az eladósodottsági pályán. Ők a pénzeiket ezért olyan beruházásokra tudták fordítani, mint iparfejlesztés, innováció fejlesztés, vagy az oktatási rendszer.

Az államháztartás mutatóiban jól látni, Magyarország kedvező pályán fut. Vannak olyan országok, melyek adottságai jobbak voltak, de most gyengébben állnak. A 2000-es évek elején magasra szökött államadósság miatt olyan tételeket jelentenek, melyek egyes közszolgáltatások teljes összegével azonosak voltak. A kamatkiadás éveken át együtt mozogtak, sőt 2012-ben és 2014-ben meghaladták az egészségügyre fordított kiadásokat. A trend csak az utóbbi években fordult meg.

Kovács kiemelte:

elgondolkodtató, hogy a magyar gazdasági teljesítménynövekedésével nem csak arányosan, de pénzösszegében is szerényen emelkedtek az oktatásra, egészségügyre fordított pénzek, ehhez képest megháromszorozódtak a gazdasági támogatások.

Örömtelinek nevezte, hogy az államadósság lefelé tendál, ezért ezeket a gazdasági támogatásokat meg tudjuk tenni. Ma az államháztartás nem elvesz, hanem hozzátesz az állam gazdasági teljesítményéhez” – emelte ki Kovács.

A versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy a társadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjektív, érdekalapú megítélése is visszatükrözik bennük, de jelzésként el kell rajtuk gondolkodni, mert cselekvési irányokat jelölnek ki. Úgy vélte:

a gazdaság megítélése Magyarországon javult, de óriási cselekvési kényszerek vannak például az innovációban vagy az intézményekben.

A World Economic Forum (WEF) ábrájából jól látszik, a hazai GDP és az államháztartás és a reáljövedelem is „nagyszerű”. A fiskális politika költekezését tekintve is sokat javultunk. Látható, hogy ki lehet pótolni a hiátusokat, különböző költségvetési pénzek beáldozásával. Magyarország sikeresen végrehajtott egy pénzügyi stabilitási fordulatot, egy növekedési fordulatot, ennek megőrzése szerintem elképzelhetetlen egy harmadik fordulatot is megtenni – összegezte Kovács.

”Tulajdonképpen olyan területeken kéne fejlődnünk, amelyek nem feltétlen mennyiségi mutatókban fejezhetőek ki, hanem inkább minőségi mutatókban” – mondta. Kovács szerint vagyunk annyira erősek, hogy államigazgatásban és cégmagatartásban is a minőség felé mozduljunk, ami a 2020-as évek első felének egyik nagyon fontos feladata.