Orbán: Közép-Európa lesz az európai gazdaság központja

A következő 15-20 évben az európai gazdasági növekedés középpontja Németországban és Közép-Európában lesz, ezért ebben a térségben érdemes befektetni – szólt a jelen lévő üzletemberekhez a kormányfő, hozzáfűzve: Közép-Európa, benne Magyarország, gyorsasággal, rugalmassággal és piacbarát szabályozással válaszolt a világgazdasági kihívásokra.

Kifejtette: a délkelet-ázsiai országba látogató magyar delegáció célja a szingapúriak meggyőzése arról, hogy vegyenek részt abban a sikertörténetben, amelyet a magyar gazdaság fejlődési íve ad. A magyar vállalkozókat pedig ugyanígy szeretnék meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a szingapúri fejlődés adta sikertörténetben – tette hozzá. A miniszterelnök reményének adott hangot, hogy a következő magyar-szingapúri találkozón „két saját útját járó ország növekvő gazdaságáról” adhatnak majd számot.

A szingapúri üzletembereknek Magyarországot bemutatva Orbán Viktor azt mondta: egy olyan országról van szó, amelyben nincs nyersanyag és természeti erőforrás, vannak viszont „nagy testű és jó étvágyú szomszédok”, és rendelkezésre áll mintegy ezeréves állami tapasztalat. Ezekből az adottságokból kell kihozni valamit – folytatta -, de „a modern kor a magyarok kezére játszik”, mert a „nyersanyag-intenzív” világgazdasági fejlődés egyre inkább áttér a „tudásintenzív” gazdaságra.

Szerinte a jövőben az országok közötti versenyben nem az dönt majd, ki a nagy, ki a kicsi, hanem az, hogy ki a lassú és ki a gyors, azaz ki képes a világ legmodernebb tudományos eredményeit a leggyorsabban átültetni a gazdasági életébe.

Szingapúr felismerte ezt a törvényt, és rájött, olyat kell létrehoznia, amilyen korábban még nem volt: ez a szingapúri siker lényege – mondta a kormányfő, aki szerint Európának – benne Magyarországnak is – valami ilyesmire van szüksége. Magyarországról szólva kiemelte: kormánya reményei szerint idén 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható.

Orbán Viktor a jövő nagy kérdésének a termelés és a digitalizáció összekapcsolását nevezte, hozzátéve, hogy Magyarországon ez jó ütemben halad. Utalt egyebek mellett a jelentős kutatás-fejlesztési forrásokra és a szupergyors internet terjesztésére.

Lim Hng Kiang szingapúri kereskedelmi és ipari miniszter a fórumon méltatta az erősödő szingapúri-magyar kétoldalú kapcsolatokat. Magyarország jó lehetőségeket nyújt a szingapúri vállalatoknak stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően – mondta, emlékeztetve, hogy már több nagy szingapúri cég is jelen van Magyarországon, de további partnerséget sürgetett magyar és szingapúri cégek között. Azt is kiemelte a miniszter, hogy a kétoldalú kapcsolatokat jelentősen növeli majd az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése.

Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a Szingapúrt is a soraiban tudó Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egy igen gyorsan erősödő térséget képez. A fórumon a két ország kereskedelmi kamarája mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) is megállapodásokat kötött.

A tanácskozás után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos látogatás során Magyarország és Szingapúr közötti kormányközi megállapodások részleteiről nyilatkozott az MTI-nek. Kifejtette: tavaly 630 millió dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le Magyarország és Szingapúr, a most kötött megállapodásokkal pedig a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok tovább bővülhetnek.

A tárcavezető beszélt az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézetek közötti megállapodásról, amely nyomán a magyar marha- és nyúlhús exportjára vonatkozó engedélyeket a szingapúri fél megadta Magyarországnak, így innentől kezdve már csak a magyar húsipari vállalatok akkreditációja van hátra, és akkor megindulhat a magyar marhahús és nyúlhús exportja Szingapúrba. Ennek azért van különös jelentősége – mutatott rá -, mert mezőgazdasági tevékenység híján Szingapúr gyakorlatilag teljes egészében importálja az élelmiszereket.

Szijjártó Péter kitért a légügyi együttműködési egyezményre is, amellyel megteremtették a jogi alapját, hogy adott esetben közvetlen légi járat köthesse össze a két országot, erről a kérdésről a jövőben konzultálni fognak a Singapore Airlines-szal.

A Magyarország és Szingapúr közötti gazdasági kapcsolatok további bővülésének fontos feltétele – folytatta – az Európai Unió és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás végleges lezárása. Emlékeztetett, mind az Európai Parlamentnek, mind a nemzeti parlamenteknek ratifikálnia kell az egyezményt. Magyarország ezt az elsők között akarja napirendre venni – közölte. Az oktatási megállapodásról a miniszter azt mondta: annak alapján magyarországi egyetemek évi 30 szingapúri hallgatót fogadnak majd.

Végül megjegyezte, hogy dinamikusan nőnek a szingapúri beruházások Magyarországon. Példaként megemlítette, hogy jövőre már üzemelni fog az egyik legnagyobb szingapúri autóipari beszállító vállalat gyára Miskolcon. Orbán Viktor hivatalos szingapúri programja az üzleti fórummal, majd az azt követő üzletember-találkozóval zárult.