Sokat drágult az alkohol és a cigaretta

Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek drágultak – jelentette a KSH. Eszerint az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrémé 16,5, a sajté 9,5, a sertéshúsé 8,5, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,9, a párizsi, kolbászé 5,8 százalékkal. A baromfihús ára 12,9 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 6,0 százalékkal.

Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal emelkedett, a tankönyveké – az ingyenes tankönyvet kapó diákok körének bővítése miatt – 58,7 százalékkal csökkent 12 hónap alatt, 2016. szeptemberhez viszonyítva. A szolgáltatások ára 1,8, a háztartási energiáé 1,0 százalékkal lett magasabb, ez utóbbin belül a tűzifa 8,8 százalékkal drágult, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett többet fizetni – írja a KSH.

A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek.

A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal csökkent, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,0 százalékos árcsökkenésének következményeként 1 hónap alatt, 2017. augusztushoz viszonyítva. (E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett.) A vaj, vajkrém 3,8, a tej 2,3, a sajt 0,9 százalékkal drágult. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékkal a ruházkodási cikkek ára nőtt, a szezonváltás miatt. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,6, ezen belül a járműüzemanyagoké 2,5 százalékkal magasabb lett. A háztartási energia 0,4, ezen belül a tűzifa 3,9 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 6,4 százalékkal.

A fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek 2017. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest.

Suppán Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elmondta: Az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Míg egy évvel ezelőtt éppen csökkentek az üzemanyagárak, így alacsonyabb szintre került a bázis, idén szeptemberben kissé emelkedtek az, így az éves szintű növekedés nagyobb lett. A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, a többi termékkörben az áremelkedések – és egyes esetekben csökkenések – megfeleltek a várakozásoknak. Az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítunk.

Jövő év elején az idei áfa csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet az infláció jövőre, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat – tette hozzá. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.

Az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya kifejtette: A teljes inflációs mutató esetében a vártnál alacsonyabb szeptemberi tényadat nagyrészt megmagyarázható a szezonális élelmiszerek és szolgáltatások vártnál nagyobb mértékű árcsökkenésével, illetve a tankönyvek árának nagymértékű esésével. Véleményünk szerint azonban ezen inflációt lassító tényezők esetében alapvetően egyszeri hatásokról van szó.

Ami a kilátásokat illeti, az idei utolsó negyedévben már nem várunk infláció-gyorsulást, sőt a tavalyi negyedik negyedéves magasabb bázisadatok inkább a teljes inflációs mutató lassulását sugallják 2017 október-decemberére. Továbbra is úgy látjuk azonban, hogy a mögöttes folyamatok azt mutatják, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba, ami előbb vagy utóbb a teljes indexben is megmutatkozik majd. Az infláció így hamarosan elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célját – várakozásunk szerint a jövő év második negyedévében.

Váltást a monetáris politikában a most közzétett adat vélhetően nem hoz, sőt akár erősítheti is a jegybank elkötelezettségét a tartósan fennmaradó laza monetáris kondíciók irányába. Dacára a jövőre várható magasabb inflációnak, a kamatszint normalizálása 2019-2020 előtt továbbra sem tűnik valószínűnek.

Németh Dávid, a K&H elemzője szerint a jelenlegi adat azt erősíti meg, hogy az MNB fent fogja tartanai a jelenlegi laza monetáris politikáját a jövő él első feléig. Utána várható egy lassú, fokozatos szigorítás. Először a bankközi kamatok kezdhetnek el lassan elmozdulni a jegybanki alapkamat felé, így kamatemelés leghamarabb 2019-ben várható.

A szakember utalt arra, hogy egy új inflációs folyamat jelent meg világszinten. „Az infláció ugyanis korábban rendszerint felgyorsult, amikor élénkült a gazdaság a legtöbb országban, emellett nem voltak munkaerő-piaci problémák és nőttek a bérek. Most azonban más a helyzet. Az előbbi folyamatok adottak, de az infláció mégsem gyorsul. Ezen a téren a legnagyobb kérdés, hogy tartós lesz-e ez a folyamat vagy csak átmeneti” – fogalmazott a szakértő. Ha csak átmeneti lesz, akkor hamarosan felpöröghet az infláció világszerte, ezt pedig érdemes lenne megelőzni.