Többet kerestünk, mint egy éve

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 292 400 forint volt 2017 augusztusában – jelenti a KSH. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 194 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 202 400 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A jelentés szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 600 forint volt idén január és augusztus között.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (564 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (180 800 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 108 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8900, illetve 8500 forint.

A KSH kitér rá: nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 300 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 201 100 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 304 700 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt. A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A jelentés végül azt írja, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó keresetek a bruttó átlagkeresetekkel megegyező mértékben, 12,7 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 12,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Töretlen a reálbérek emelkedése

A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően több mint négy és fél éve töretlen a reálbérek emelkedése Magyarországon – reagált az adatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az NGM kiemelte, a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi plusz bért jelent az idei évben. Az NGM hozzátette, a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, ami a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményei tovább növelnek.

Tovább nőhetnek a bérek

”Várakozásaink szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várhatóan a 2018-as évben is kitart, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán„ – írja Horváth András, a TakarékBank elemzője, Kiemelte: így a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett 10 százalék körüli reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Elszaladnak a fizetések

A béremelkedés nem csak Magyarországon jelentős, hanem a többi régiós országban is, amelyekben szintén munkaerőhiány lépett fel. Ráadásul szélesebb körben vizsgálva a kérdést is vannak olyan országok, ahol nagyon megdrágult a termelés. Ilyen például Kína, ahol ma már sokkal magasabb költséggel lehet termelni, mint például a kétezeres évek elején – áll Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének a KSH adataira vonatkozó kommentárjában. Szerinte a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység növekedésével, különben az adott ország versenyhátrányba kerül. Ugyanakkor teljesen más a helyzet, ha egy egész régióban és világszerte több országban növekednek a bérek, mert ebben az esetben új gazdasági környezet alakul ki, amelyre reagálniuk kell a vállalatoknak – fűzte hozzá.

Forgatókönyvek robotokkal

Németh kitért rá, a vállalatok reakciójának egyik lehetséges forgatókönyve, hogy a vállalatok elfogadják a magasabb béreket, ebben az esetben előbb-utóbb emelniük kell a termékeik, szolgáltatásaik árát, ami kicsapódhat az inflációban. Elképzelhető, hogy keresnek olyan országokat, térségeket, ahol alacsonyabb költségű munkaerővel kiválthatják az addigi termelésüket – véli Németh. Hozzátette: szintén lehetséges verzió, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az automatizációra, a termelés egyre nagyobb hányadát bízzák a gépekre, robotokra, ezzel növelve a növelik a hatékonyságot.

Az elemző szerint az még kérdés, melyik forgatókönyv valósul meg a jövőben, de az benne van a pakliban, hogy a fizetések emelkedése katalizátora lesz a „robotok forradalmának”.

Minimális meglepetést okozott a béremelkedés

A béradat minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest – fejetett ki Virovácz Péter, az ING elemzője. Szerinte a béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedően nőttek. Ennek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest. Vélhetően utólagos bérrendezések állnak a háttérben – jegyezte meg.