Többet vásároltunk augusztusban tavalyhoz képest

2017. január–augusztusban a forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – írja a kiskereskedelemről szóló második becslésében KSH. Eszerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 4,7 százalékkal nőtt 2017. augusztusban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatástól megtisztítva.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,7 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 7,9 százalékkal emelkedett. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (13 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (12 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (6,7 százalék), a bútor-, műszakicikk- (4,5 százalék), valamint a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben (0,6 százalék). Ezzel szemben a forgalom volumene csökkent a használtcikk-üzletekben (0,8 százalékos csökkenés).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 24 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2,6 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,1 százalékkal nőttek – írja a KSH.

A becslés szerint 2017. augusztusában az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 922 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

A KSH végül kitér rá: 2017. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A magyar gazdaság erősödését mutatja, hogy előtérbe kerül a háztartások válság során elhalasztott fogyasztása, valamint egyre inkább nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt

– reagált a KSH adataira a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az apparátus szerint a magyar családok anyagi helyzete folyamatosan javul, amit a lakossági hitelállomány több hónapja tartó bővülése is alátámaszt.

Az NGM kommentárjában kiemelte: nemzetközi viszonylatban a magyar kiskereskedelmi forgalom teljesítménye ismét meghaladta az Európai Unió 2 százalékos átlagát. „A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás az áfacsökkentésekhez hasonlóan a magyar családok jövedelmének emelkedésén keresztül a fogyasztás növekedéséhez is hozzájárul. Az intézkedés sikerességét az is igazolja, hogy az idei év első nyolc hónapjában 12,7 százalékkal nőttek a bérek az előző év azonos időszakához képest.” – írták közleményükben.

A részletes adatok nem jelentenek meglepetést, már régóta a tartós fogyasztási cikkek jelentik a kiskereskedelem motorját – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Ezt mutatja az is, hogy az év első nyolc hónapjában az összesített forgalom 4 százalékkal nőtt, a nem élelmiszereknél pedig 6,8 százalékos volt az emelkedés.

Látható egy átrendeződés a kiskereskedelemben, mégpedig az, hogy a használt cikkek forgalma 2016-ban visszaesett, az idén pedig elmaradt a teljes kiskereskedelmi forgalom bővülésétől. Ez pedig arra utal, hogy a háztartások vásárlóereje fokozódott

- tette hozzá Németh Dávid. Szerinte az idén 4 százalék körüli forgalombővülésre van kilátás és várhatóan jövőre is hasonló dinamikát mutat majd a kiskereskedelem. A növekedést pedig a nettó reálbérek emelkedése mellett a fogyasztási hitelek iránti lakossági kereslet felfutása hajtja.