Új eszközök bevetésén gondolkodik az MNB

A Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására, és ezzel összhangban vizsgálja az alkalmazandó nem hagyományos eszközöket

– szól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa múlt heti kamatdöntés után kiadott közleményének kulcsmondata. Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza kiemelte: a kelet-közép-európai országok monetáris politikája eltérő pályán halad, a cseh jegybank például már szigorít, miközben az MNB lazább hangot üt meg.

Elemzők szerint a jelenlegi monetáris eszközökkel is operálhat az MNB, de az is lehet, hogy újat vet be. A nem hagyományos eszközök közé tartozik a devizaswaptender. A múlt héten is tartott egy és három hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswaptendert a jegybank, ahol a 81-81 millió euró (25-25 milliárd forint) felajánlott mennyiségre egy hónapos futamidőn 304 millió euró (94 milliárd forint), három hónapos futamidőn pedig 40 millió euró (12 milliárd forint) értékben adtak be ajánlatot a bankok. Az MNB egy hónapos lejáraton 50 milliárd forint értékben kötött üzletet a bankokkal – derült ki az MNB közleményéből. Az egy és három hónapos swaptenderen hét, illetve két bank vett részt.

A szerdai lejáratot és a tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás október 25-én 1276 milliárd forintról 1312 milliárd forintra emelkedett. Ebből az egy hónapos eredeti futamidejű állomány 215 milliárd forintot, a három hónapos eredeti futamidejű állomány 324 milliárd forintot, a hat hónapos eredeti futamidejű állomány 273 milliárd forintot, a tizenkét hónapos eredeti futamidejű állomány 500 milliárd forintot tesz ki.

Az MNB Monetáris Tanácsa még 2016. szeptember 20-án jelentette be, hogy a három hónapos betét mennyiségi korlátozásához kapcsolódva, a likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságok kezelésére likviditáslekötő betéti és likviditásnyújtó devizaswap-finomhangoló eszközöket vezet be. Ezzel együtt a tanács jelezte, hogy az MNB figyelemmel kíséri a likviditási folyamatokat, és amennyiben érdemi és tartós eltérést tapasztal, kész további finomhangoló tendereket tartani.

Ezzel párhuzamosan a három hónapos betétből is folytatódik a bankok kiszorítása.

A múlt héten például a három hónapos betéti tenderre a benyújtott 132 milliárd forint banki ajánlatból 25 milliárd forintot fogadott el az MNB, ami, figyelembe véve az 50 milliárd forintos lejáratot, 25 milliárd forintos azonnali kiszorításnak felelt meg. A szerdai tenderrel a három hónapos betéti állomány 275 milliárd forintra csökkent. Az MNB Monetáris Tanácsának 2017. szeptember 19-i döntése értelmében 2017. negyedik negyedév végére a három hónapos betéti állomány 300 milliárd forintról 75 milliárd forintra mérséklődik.

A Monetáris Tanács 2017. szeptember 19-i ülésén 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. év végén fennálló állományát. A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét, és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Az MNB hangsúlyozza: a jövőben a forintlikviditást nyújtó swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik.

A Monetáris Tanács mostani megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács értékelése szerint a szeptemberi Inflációs jelentésben jelzett, lefelé mutató inflációs kockázatok megvalósulásának valószínűsége emelkedett, így a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az alacsony kamatkörnyezet kedvező hatása minél hosszabb ideig érvényesüljön. Ehhez a hosszú lejáratú hozamok és ennek következtében a hozamgörbe meredekségének csökkentése szükséges, ami a hosszú kamatfixálású hitelek elterjedését is támogatja.