Viharfelhők gyülekeznek Ausztrália egén

Ausztráliában 26 éve nem volt recesszió, és közgazdászok előrejelzése szerint ez még legalább két évig így is marad, akkor pedig átveszi az első helyet e téren Hollandiától. De már látszanak a baljós jelek: a 2000-es évek kezdete óta nem hajtottak végre jelentősebb gazdasági reformot, a termelékenység csökken.

Míg 2012 első negyedévében messze a többieket meghaladó ütemben, éves szinten 4,5 százalékkal nőtt a GDP, addig idén április és június között már csak 1,8 százalékkal, elmaradva az Egyesült Államoktól (2,2), az eurózónától (2,3), illetve Kanadától (3,7) és Németországtól (2,1 százalék). A bérek alig emelkednek, a háztartások a legeladósodottabbak között vannak a világon – a hitelek elérik a családok jövedelmének 194 százalékát, miközben ez az arány például az Egyesült Államokban 104 százalék. Emiatt félő, hogy csökken majd a GDP több mint felét kitevő fogyasztás. A lakossági hiteleknek a jövedelmeket meghaladó növekedésére hívta fel a figyelmet a Reserve Bank of Australia is, amikor kedden rekordalacsony szinten, 1,5 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat.

Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az ausztrál gazdaságot a bányaipari boom hajtotta, ami azonban lecsengett, s nincs olyan ágazat, amelyik a helyébe lépne. Elemzők szerint a következő 5-10 évben a kormánynak szembe kell néznie a strukturális problémákkal, mert a potenciális növekedés viszonylag gyenge. A politikusokra számítani azonban valószínűleg dőreség, mert a gondok egy részét éppen az okozza, hogy az elmúlt egy évtizedben öt kormányfő váltotta egymást, a pártok a hatalomért való csatározással voltak elfoglalva. Ha pedig hoznak gazdasági döntést, az inkább árt a gazdaságnak, mint használ. Nyugat-Ausztrália kormányfője például ragaszkodik hozzá, hogy 3,75 százalékra emeljék a szövetségi államban található aranybányák járadékát, annak ellenére, hogy az Ásványügyi és Energetikai Kamara figyelmeztetése szerint a lépés miatt háromezer ember, az aranybányászok 10 százaléka elveszíti majd a munkáját, mert tíz bányát kellhet bezárni – számolt be az ausztrál ABC News.

A Bloomberg a politika számlájára írja azt is, hogy bár Ausztráliában van a világ egyik legnagyobb szén- és gáztartaléka, az áram ára a legmagasabbak között van, a fiatalok körében pedig itt a legalacsonyabb a lakástulajdonosok aránya, mert a jelentős adókedvezmények miatt az ingatlanpiac a spekuláció terepévé vált. Az ország lecsúszott a rangsorban az innováció és az oktatás területén is; előbbiben a 19.-ről a 23. helyre került. A versenyképességi rangsorban csak a 21. helyet foglalja el a szigorú munkajogi szabályozás és az adózás miatt. Bár az oktatás adja az export harmadát, a kormány csökkenteni akarja az egyetemek támogatását.

Szerencsére a kínaiakra minden téren számíthatnak. Tavaly rekordot jelentő 1,2 millió kínai turista látogatott Ausztráliába, és Nagy-Britannia mögött Kína vált a második legnagyobb külföldi befektetővé az agráriumban is, megelőzve az USA-t. A kínai befektetések 1,5 millióról 14,5 millió hektárra nőttek, és kínaiak vették meg az egyik legnagyobb ausztrál marhatenyésztő vállalat, az S. Kidman egyharmadát is. Egyre erősödik a nyomás a központi kormányzaton, hogy szigorítsa meg a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó szabályokat.