„A GDP-növekedést nézve azt láthatjuk, hogy az utóbbi években megindult a növekedés, azonban a közép-kelet európai országokhoz képest továbbra is gyengébben teljesítünk” – mondta Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója.
Az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-ről Chikán elmondta, óráról-órára lemaradunk, de a Visegrádi országokhoz képest jobban állunk. A nemzetközi versenyképességi rangsorokról elmondta, hogy 2008-ban és 2009-ben távolodott el egymástól a World Competiveness Yearbook (IMD )és a Worlt Economic Forum (WEF) mutatója, de a trendeket nagyjából egyformán mutatják.
„Érdekes, hogy az IMD eredményei szerint 2007-2018 között Magyarország az 52, míg a WEF listáján a 60. helyen állunk” – tette hozzá. A WEF szerint Svájc, az USA és Szingapúr, valamint Hollandia és Németország állnak a lista élén, ebben nincs meglepetés, érdekes viszont a magyar helyezés közvetlen környezetét ismertető lista. Magyarország Szlovákiával (59.hely), Dél-afrikai Köztársasággal (61.hely), Ománnal és Botswanával (63.), valamint Ciprussal áll szomszédságban (64.). Chikán kiemelte, nem jó, hogy ezekkel az országokkal vagyunk „egy helyen”, mert a WEF rangsorát nagyvállalatok szavazatai alapján határozzák meg.
A makrokörnyezet alakulásában, a finanszírozási rendszerben és a technológiai felkészültségben Magyarország sokat javult a WEF rangsora szerint. A makrogazdaság pillérében elért helyezése 2007 és 2017 között meredek emelkedés tapasztalható, ez azt is jelenti, hogy a befektetők díjazzák a kormányzat ez irányú törekvéseit. Az intézményi rendszer a gazdaságpolitikai környezet strukturális alakulása azonban folyamatosan romlik és hasonló a helyzet az üzleti felkészültséggel is.
Egy gazdaságpolitikai irányváltás körvonalait elemezve Chikán kiemelte, a bizalomerősítés, a korrupciócsökkentés és a szolgáltatások és tudásalapú gazdaság felé fordulás is kiemelten fontos. Emellett csökkenteni kell a központosítást és erős nemzetközi értékláncokba szükséges kapcsolódni a versenyképesség javulása érdekében – tette hozzá.
Az üzleti világ fejlesztési lehetőségei kapcsán kiemelte, fontos a menedzsment szaktudás fejlesztése, a vállalkozások és a személyek mobilitása, valamint az önkormányzatok és a KKV-k együttműködése is. Chikán hozzátette, differenciáltabb külföldi tőkebefektetés támogatása és a KKV generációváltása is fontos tényező.
Végezetül kiemelte, az ezredfordulóhoz képest jelentősen visszaesett a versenyképességünk, az utóbbi években stagnál, a közvetlen versenytársak tendenciái általában lényegesen kedvezőbbek. A fundamentumok, a társadalmi fejlődés alaptényezői kritikusan lehúzóak, a gazdaságpolitika jelentős társadalmi áldozatok árán jól használja ki a nemzetközi konjunktúrát – zárta előadását Chikán Attila.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.