BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Chikán: régiós szinten nem teljesítünk jól

A versenyképesség, mint fogalom és annak mérése egyaránt vitákat szül. Én a versenyképességnek azt a megközelítését alkalmazom, melyben összehasonlítom az országokat – mondta Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója a Világgazdaság „Versenyképesség- Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján.

„A GDP-növekedést nézve azt láthatjuk, hogy az utóbbi években megindult a növekedés, azonban a közép-kelet európai országokhoz képest továbbra is gyengébben teljesítünk” – mondta Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója.

Az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-ről Chikán elmondta, óráról-órára lemaradunk, de a Visegrádi országokhoz képest jobban állunk. A nemzetközi versenyképességi rangsorokról elmondta, hogy 2008-ban és 2009-ben távolodott el egymástól a World Competiveness Yearbook (IMD )és a Worlt Economic Forum (WEF) mutatója, de a trendeket nagyjából egyformán mutatják.

Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója
Fotós: Kallus György

„Érdekes, hogy az IMD eredményei szerint 2007-2018 között Magyarország az 52, míg a WEF listáján a 60. helyen állunk” – tette hozzá. A WEF szerint Svájc, az USA és Szingapúr, valamint Hollandia és Németország állnak a lista élén, ebben nincs meglepetés, érdekes viszont a magyar helyezés közvetlen környezetét ismertető lista. Magyarország Szlovákiával (59.hely), Dél-afrikai Köztársasággal (61.hely), Ománnal és Botswanával (63.), valamint Ciprussal áll szomszédságban (64.). Chikán kiemelte, nem jó, hogy ezekkel az országokkal vagyunk „egy helyen”, mert a WEF rangsorát nagyvállalatok szavazatai alapján határozzák meg.

A makrokörnyezet alakulásában, a finanszírozási rendszerben és a technológiai felkészültségben Magyarország sokat javult a WEF rangsora szerint. A makrogazdaság pillérében elért helyezése 2007 és 2017 között meredek emelkedés tapasztalható, ez azt is jelenti, hogy a befektetők díjazzák a kormányzat ez irányú törekvéseit. Az intézményi rendszer a gazdaságpolitikai környezet strukturális alakulása azonban folyamatosan romlik és hasonló a helyzet az üzleti felkészültséggel is.

Egy gazdaságpolitikai irányváltás körvonalait elemezve Chikán kiemelte, a bizalomerősítés, a korrupciócsökkentés és a szolgáltatások és tudásalapú gazdaság felé fordulás is kiemelten fontos. Emellett csökkenteni kell a központosítást és erős nemzetközi értékláncokba szükséges kapcsolódni a versenyképesség javulása érdekében – tette hozzá.

Az üzleti világ fejlesztési lehetőségei kapcsán kiemelte, fontos a menedzsment szaktudás fejlesztése, a vállalkozások és a személyek mobilitása, valamint az önkormányzatok és a KKV-k együttműködése is. Chikán hozzátette, differenciáltabb külföldi tőkebefektetés támogatása és a KKV generációváltása is fontos tényező.

Végezetül kiemelte, az ezredfordulóhoz képest jelentősen visszaesett a versenyképességünk, az utóbbi években stagnál, a közvetlen versenytársak tendenciái általában lényegesen kedvezőbbek. A fundamentumok, a társadalmi fejlődés alaptényezői kritikusan lehúzóak, a gazdaságpolitika jelentős társadalmi áldozatok árán jól használja ki a nemzetközi konjunktúrát – zárta előadását Chikán Attila.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.