Át kell alakítani a szakképzést

Most jött el annak az ideje, hogy a vállalkozók is beleszóljanak a szakképzés munkaerőpiaci alakulásába – mondta Marjay Gyula, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezetének elnöke. Példaként említette, hogy míg a duális szakképzésben részt vevők aránya Svájcban 66 százalékon áll, addig Magyarországon csupán 30 százalék, Németországban 50 százalék, Amerikában pedig 40 százalék feletti.

Mint mondta, Ausztriában a vállalatok működtetik a szakiskolákat, a diákokat a cégek felvételiztetik. A tanulók már diákként a cég alkalmazottai lesznek, érdemi munkát és fizetést is kapnak. Ostorházi László, a Magyar Korróziós Szövetség elnöke, aki vállalkozó is egyben, azt mondta, hatalmas munkaerőhiánnyal küzd, pedig béremelést is adott alkalmazottainak, otthoni munkavégzést és rugalmas munkát is biztosított számukra. Próbálta felvenni a kapcsolatot a képzési centrumokkal, nem volt átütő siker, most saját képzési centrum létrehozásán gondolkodik.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kiemelt prioritásnak tartja a szakképzés fejlesztését. A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de budapesti szinten is jól látható a probléma. A fővárosban az elmúlt hat évben 40 százalékkal csökkent a szakközépiskolai tanulók száma, míg 2011-ben 15 ezer diák vett részt szakképzésben, most 9 ezer. A munkaerőhiány is jelentősen nőtt Budapesten, hat év alatt 4000-ről 24 500-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból.

A mai magyar szakképzés intézményrendszere nem felel meg a korszerű képzési követelményeknek – vetette fel problémaként Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, a szervezet oktatási munkacsoportjának elnöke. Kreatív és intelligens szakmunkástanulókra van szükség, mert ma egy szakmunkás nem nyakig olajosan dolgozik, hanem értenie kell az új technológiákhoz is.

A szakképző iskolákban az oktatók sokszor 20. századi ismeretekkel rendelkeznek, az utánpótlásuk sincs megoldva. Követni kell a Z generációt, az ő igényeikre kell szabni a szakoktatást. Nem külön gimnáziumokra és külön szakiskolákra van szükség, hanem olyan gimnáziumokra, ahol szakképzés is van. Ma száz OKJ-s képzésben részt vevő diákból csak 18 helyezkedik el abban a szakmában, amelyet megtanult – tette hozzá az alelnök.