Kötvénycserével enyhíthet likviditási problémáin Görögország

A görög kormány 29,7 milliárd euró értékű kötvénycserére készül – írja a Bloomberg. A lapot két, neve elhallgatását kérő bankár informálta arról, hogy a tervek szerint november közepén indítják a projektet, amelynek keretén belül húsz 2012-ben kiadott kötvényt cserélnének öt fix kamatozású, az eredetiekhez képest változatlan lejáratú új állampapírra.

Ezzel a lépéssel a görög kötvénypiac jelenlegi likviditási problémáit szeretnék feloldani, de segíthet a megfelelő hozamgörbe kialakításában is, illetve megkönnyítheti az ország visszatérését az államadósság-piacokra

– vélekedtek az athéni Pantelakis Securities SA tőketársaság elemzői. A Bloomberg informátorai szerint arról még nem született döntés, hogy pontosan mikorra időzítsék a kötvénycserét, de a cél az lehet, hogy az ország hitelezőinek november végi látogatása előtt már végrehajtsák.

A görög kötvénycsere fontos része lehet az ország azon törekvésének, hogy jövőre kilépjen a nemzetközi mentőprogramból, 2018 augusztusában lejár ugyanis az aktuális – 2010 óta már a harmadik – hitelmegállapodás. Ha az ország nem akar újabb mentőcsomagot, bizonyítania kell az eurócsoportnak, hogy haladnak a reformok, és időben visszafizetik a hiteleket.

Athén ezért azon dolgozik, hogy minél gyorsabban fellendítse a gazdasági növekedést. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szeptember végén arra kérte a kormányát, hogy novemberre a reformok 80 százalékát zárják le. A harmadik mentőcsomagot követő felülvizsgálat a múlt héten kezdődött, és mind Görögország, mind az európai tisztviselők arra számítanak, hogy január végére vagy február elejére ér véget.

Görögország júliusban – 2014 óta először – visszatért a kötvénypiacra, és 3 milliárd euró értékben adott el 5 éves lejáratú kötvényeket magánbefektetőknek. Euklid Cakalotosz görög pénzügyminiszter arra számít, hogy amint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap lezárja a felülvizsgálatot, megnövekszik majd az igény a görög kötvényekre. A politikus hangsúlyozta: addig dolgozhatnak azon, hogy vonzóbbá tegyék a hitelpapírokat a befektetők szemében.

Intő jel lehet viszont, hogy Görögország gazdasága növekszik ugyan, de csak lassan: a második negyedévben éves összevetésben mindössze 0,8 százalékkal bővült, az első negyedévben pedig 0,4 százalékos volt az ütem. A Világbank felmérése szerint ráadásul nehezebbé vált céget alapítani Görögországban. A héten nyilvánosságra hozott, 190 államot besoroló úgynevezett Doing Business ranglistán az ország a tavalyi 61. helyről a 67. helyre csúszott vissza. A Világbank szerint az elmúlt évek reformjai nem könnyítették meg jelentősen a vállalkozások beindítását, ráadásul a görög cégek kénytelenek a bevételük mintegy 51,7 százalékát adókra és egyéb járulékokra fordítani, míg ez az arány a fejlett országokban átlagosan 40,1 százalék.