Választási év közeledvén, néhány elem kivételével (amelyekkel összeállításunkban is foglalkozunk) óriási változások nem voltak várhatók az adórendszerben, s ezek a várakozások igazolódtak is. Mint Pálszabó Tibor, az EY adótanácsadói partnere elmondta, a változtatások egyértelműen az adómérséklés irányába mutatnak.
Az elektromos autók terjedése kézzelfogható, de még nem alakult ki az elektromos töltés piaci árazása. Ebben a helyzetben – indokolhatóan – a jogalkotó lehetőséget teremtett arra, hogy a töltőállomások telepítésének veszteségét a nyereségadó alapjának terhére hároméves intervallumban elszámolják a cégek.
Jelentős a sportot, különösen az élsportot támogató adóintézkedések köre. A jövő évtől a sportvállalkozásoknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük jegyértékesítésből, reklám-, közvetítésijog- és játékjog-értékesítésből származó bevételeik után. Ennél is jelentősebb, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alá eső jövedelmet kapó hivatásos sportolók és edzők esetében az ekho felső határát már év közben 125-ről 250 millió forintra emelték, azaz egy havi 20 millió forintot kereső labdarúgó még kedvezményes közteherfizetés mellett folytathatja sporttevékenységét. Szintén kedvezményt kapnak a sportolókat foglalkoztató vállalkozások: míg a munkavállaló a jövőben is 15 százalékos mértékkel adózik, a munkáltató mentesül a 20 százalékos ekho alól (jövőre 19,5 százalék).
Ugyancsak a sportot támogatja az a módosítás, amely szerint abban az esetben, ha egy hitelintézet a nyereségét terhelő TAO-ból nem tud sporttámogatást fizetni, akkor azt a bankadó terhére is teljesítheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.