A „tartalék” jelentős része dolgozna

A közfoglalkoztatottakkal kiegészített munkaerő-tartalék 2016-ban 9 százalék volt a 15–74 éves korosztály népességéhez képest, ami jelentős csökkenés a 2014-es 11,3 százalék után. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében (3,1 százalék), Pest megyében (3,9 százalék) és Vas megyében (4,3 százalék) mérték, míg a legtöbb kihasználatlan munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,3 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (15,2 százalék) és Hajdú-Bihar (14,4 százalék) megyében van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci helyzetképe szerint.

Elsősorban tehát Kelet-Magyarországon vannak olyan tömegek, akik alkalmasak is lennének a munkára, és zömében dolgoznának is. (Egy részük közmunkásként van regisztrálva.) Feltűnő még Baranya és Somogy is, ahol nagy arányú a kihasználatlan munkaerő, igaz, az utóbbiban a helyzet sokat javult az elmúlt években: a Balaton mellé elsősorban innen érkeztek vendéglátós és szállodai alkalmazottak.

A tanulmány elemzi az utolsó állások megszűnésének okát is. A legtöbben (43 százalék) elveszítették az állásukat, 15 százalékuknak pedig a közfoglalkoztatotti státusza szűnt meg. Csupán idénymunkát végzett 7 százalék, 6 százalék pedig a rossz munkakörülmények miatt hagyta ott a legutóbbi munkáltatóját. Igen magas, 16 százalék azon munkanélküliek aránya, akik korábban sosem dolgoztak. Számukra nem feltétlenül a képzések, inkább a közfoglalkoztatás a kiút.

Az inaktív munkaerő-tartalék jellemzően nyugdíjellátás miatt nem aktív, ezen a nyugdíjas-szövetkezetek bevezetése javíthat.

A 135 ezer inaktív 44 százaléka gondolja, hogy ha keresne, sem találna munkát. 13,5 százalék várja, hogy az előző munkahelyére visszahívják, és 9 százalék az egészségi állapota miatt nem dolgozik.

A nyugdíjasok aránya 5 százalék, 4,8 százalék 15 évnél fiatalabb gyermeket nevel. További probléma az alulfoglalkoztatottság. Bár a helyzet sokat javult (2014-ben még 96 ezren tartoztak ebbe a kategóriába), de 50 ezren még most is részmunkaidősök, pedig teljes munkaidőt is elvállalnának.

Az elmúlt években a gazdasági fellendülésnek köszönhetően javult a dolgozni vágyók helyzete, különösen a munkaerőpiac feszessé válása segítette az álláskeresőket. Elsősorban a magasabb végzettségűek tudtak elhelyezkedni, így a jelenlegi munkaerő-tartalék összetétele kedvezőtlenebb, mint korábban. Gond az is, hogy elévülhet a tartósan munkanélküliek szaktudása. Nekik az alacsony képzettségűekkel együtt létfontosságú lenne olyan képzések indítása, amelyekkel valóban munkához juthatnak. Ebben a képzési struktúra átalakítása mellett a munkáltatóknak is jelentős szerepük lenne. Másik megoldás lehet, ha a kelet-magyarországi kihasználatlan munkaerő a hiánnyal küszködő nyugati megyékbe áramlana.

Ennek az a legnagyobb akadálya, hogy a fejlettebb régiókban kínált magasabb bér nem áll arányban a drágább lakhatással. Akik elhagyják a családjukat, inkább külföldön próbálnak szerencsét, ennek a kormány lakhatási támogatással próbálja elejét venni.