Az adócsökkentés után is nőtt a bevétel

Fél százalékponttal nőtt a GDP-arányos adóbevétel Magyarországon 2016-ra az egy évvel korábbihoz képest, így a legfrissebb teljes éves adat szerint 39,4 százalékra emelkedett a mutató – derült ki az Eurostat jelentéséből. Már a 2006-os és a 2010-es számok alapján is felfelé mutató trendet látunk, de csak 2014 óta publikálja az adatot éves rendszerességgel az európai statisztikai hivatal. Az elmúlt három esztendőben viszont nem változott jelentősen az adórendszer, elsősorban szektorális áfacsökkentések, szja-, illetve járulékcsökkentés történt azóta. Ennek ellenére GDP-arányosan növekvő adóbevételeket láthatunk, sőt, mivel a GDP rendre bővült, a két mutató egyszerre tudott növekedni.

Nálunk található a legmagasabb mutató a régióban, Szlovénia 2,5 százalékponttal, Csehország pedig 4,6 százalékponttal marad el hazánktól a GDP-arányos adóbevételek terén. Ez ugyan jó hír az államháztartás számára, mivel arányosan nagyobb összegből tud gazdálkodni, ám az eltérő adórendszerek miatt nem feltétlenül jelent hatékonyabb adóbeszedést. Az egyes országokban ugyanis a különböző fogyasztási és munkát terhelő adók miatt nehéz ennek az összehasonlítása. Az viszont tény, hogy az újraelosztás tervezése számottevően könnyebb, ha nagyobb összegből gazdálkodhat a központi költségvetést tervező tárca, esetünkben a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az adócsökkentéseknek elvileg a bevételek csökkenését kellene előidézniük, de a fehéredés jelentős. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a költségvetés stabilitásának megteremtése, az adóbeszedési eljárások még az adóterhek csökkentése mellett is a jövedelmek emelését teszik lehetővé.

Van hová fejlődni

Az első harmadban található a magyar gazdaság növekedési üteme az Európai Unióban, a hazai bővülés 1,5 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis 4,1 százalékos GDP-növekedést jelzett 2017 harmadik negyedévére. A régióban már nem ilyen rózsás a kép: hazánknál csak Szlovákia teljesített rosszabbul, náluk 3,5 százalékos bővülést regisztráltak. Csehország és Lengyelország 5, illetve 5,2 százalékos növekedést produkált. Az igazi pozitív meglepetés azonban Románia volt, ahol még a kínai számokat (6,8 százalék) is sikerült lepipálni a 8,6 százalékos éves alapú bővüléssel.