Az akut munkaerőhiány hajtja a csehországi bérdinamikát

Lassult októberben a cseh bérdinamika, de még mindig a második leggyorsabb éves bázisú növekedést érte el 2009 óta. A tegnapi adatok szerint a bruttó átlagkereset az inflációval korrigálva 4,2 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez ugyan elmarad a második negyedévben mért 5,3 százaléktól és a jegybanki előrejelzéstől is, de meghaladja az elemzők által várt 2,9 százalékos dinamikát. Nominálisan 6,8 százalékos volt az emelkedés.

Az idei első kilenc hónapban 4,1 százalékkal nőttek a reálbérek. Az átlag havi bruttó 29 050 korona, azaz nagyjából 355,8 ezer forint volt a szeptemberig tartó három hónapban. Az adat a korona árfolyamában gyengülést eredményezett, a jegyzés az euróval szembeni 25,6 fölé csúszott, majd ereszkedni kezdett. A 10 éves cseh államkötvény hozama 9 bázispontos eséssel 1,44 százalékig ereszkedett. A bérdinamikát a közszféra béremelései mellett leginkább a munkaerőhiány hajtja. Az ország statisztikai hivatala szerint októberre 3,6 százalékra esett a munkanélküliség, ami az elmúlt tíz év legalacsonyabb adata. Az Eurostat más módszertannal még alacsonyabb, 2,7 százalékos munkanélküliséget – európai uniós rekordot – mért.

Elemzők szerint a magára találó bérdinamika a gazdasági bővülés egyik fő hajtóereje. Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a cseh GDP-növekedés fő faktorai egyharmad-kétharmad arányban a magas foglalkoztatottság és a reálbér-növekedés, e kettő ugyanis erős javulást hoz a belföldi fogyasztásban és a beruházásokban. Pálffy szerint Csehországban a magyarhoz hasonló ütemben, éves bázison 0,5 százalékkal javul a foglalkoztatottság, de a hazai bérdinamikát nem tudják tartani: Magyarországon főleg az alacsony bázis miatt kiugró a reálbér-emelkedés.

A magas, ám az előző negyedévhez képest lassuló bérdinamika hűti kicsit a piac várakozásait a tekintetben, hogy lesz még egy idei kamatemelés. Mint ismert, a cseh jegybank az unióban elsőként kezdte meg a kamatemelést: augusztusban 0,25, november elején pedig 0,5 százalékra növelte az irányadó rátát. Az akkori emelések egyik fő oka a várakozásokon felüli GDP- és bérnövekedési adat volt. Pálffy szerint azonban az idén már marad a 0,5 százalékos alapkamat, jövőre háromszori 25 bázispontos emeléssel számol, valamint 2019-re még két hasonló mértékű emeléssel. Nem valószínű, hogy az 1,75 százalékos alapkamatot 2020-ban tovább emelnék – véli a szakértő. Az évi több emelésre azért is van szükség, hogy egyrészt megfékezzék a lassan 3 százalékig erősödő inflációt, másrészt, hogy a a reálkamatokat visszatereljék a pozitív tartományba.

Pálffy szerint a csehek jó úton haladnak, erős makroadatokra számít középtávon. Előrejelzése szerint a cseh bérdinamika éves átlaga 2017-ben 7,3 százalék lehet, 2018-ban pedig akár 7,4 százalék. Idén és jövőre is 2,5 százalékos, éves inflációra számít, ami 1,9 százalékra lassulhat 2019-re. A GDP-növekedés, amely a harmadik negyedévben kiemelkedő, 5 százalékos ütemre kapcsolt, idén 4,4 százalék lehet, jövőre azonban 3,3 százalékra lassulhat. A cseh korona középtávon enyhén erősödhet az euróval szemben, a következő két évben 25,03–25,06 között valószínű az átlagárfolyama. Pálffy emelkedésre számít a 10 éves hozamok szintjén, jövő év végére 1,6 százalékos hozamot vár, 2019 végére pedig 2,3 százalékosat.