BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre kevesebb a zsákbamacska

A munkaadók elenyésző számban közlik hirdetéseikben a bér nagyságát, míg külföldön sokszor azt is beleírják, hogy évente mennyit vihet haza a munkavállaló.

Az elérhető fizetés havi bruttó 233 325 forint heti 30 órában, ami mellé Erzsébet-utalvány Plusz kártya és vasárnapi pótlék is jár! – olvasható az Aldi szokatlanul őszinte álláshirdetésében. Nem titkolózik a Lidl, az Auchan és a Tesco sem. Utóbbi weboldalán több tucat hirdetésnél jelölik meg a főbb tudnivalókat. A promóciókból többek között kiderül, hogy hat hónap munka után pontosan mennyi túlóra- és műszakpótlék jár, de azt is látni, hogy a próbaidő lejárta után milyen cafeteriakeretet kapnak az ott dolgozók.

Fotós: Móricz-Sabján Simon

A Randstad HR-szolgáltató friss kutatása szerint, az egyik legnagyobb kihívás a munkáltatók számára, hogy felkeltsék a munkavállalók érdeklődését a passzivitás ellenére is. Éppen ezért most már az a jellemző trend, hogy egyre több álláshirdetésben bukkannak fel a pontos fizetések, mivel még mindig ez az elsődleges szempont egy álláskeresőnek – válaszolta lapunk kérdéseire a Randstad. „Így azoknak a munkáltatóknak, akik a versenyképességük megőrzése érdekében szeretnének tehetségeket bevonzani és megtartani, azonosítaniuk kell azokat a pontokat, amelyek a munkavállalók számára fontosak, és ezeken a területeken kell előrelépniük.”

Sok külföldi álláshirdetésnél megfigyelhető, hogy óradíjakra lebontva és gyakran éves összesítésben is közlik a bérezési információkat.

Magyarországon ez a trend nemrég kezdett meghonosodni. A Randstad szerint amellett, hogy óriási kihívást jelent a passzív munkavállalók érdeklődésének felkeltése, a munkaerőhiány és az elvándorlás is gondot okoz a hazai munkáltatóknak.

A Randstad Employer Brand Research szerint azonban egyre fontosabb a kellemes munkahelyi légkör. A home office vagy a rugalmas munkaidő háromból két munkavállalónál lényeges szempont, amikor munkahelyet választ, a foglalkoztatás hosszú távú biztonsága pedig veszített a jelentőségéből – írták.

A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) például hosszú távú munkalehetőséggel, munkásszállással és „bejelentett” munkaviszonnyal csábítja a buszvezetőket. Egyéb munkaköröknél – mint például a villanyszerelői pozíció – „megegyezés szerinti bérezést” ígérnek, míg annak, aki biztosítóberendezés-műszerészként akar elhelyezkedni, csak a felvételi tájékoztatón tudnak információt adni.

A fizetések eltitkolása mégis hozzátartozik a magyar mentalitáshoz. Számtalan cégnél még az alkalmazottak között is tilos erről beszélni, de a magyarok a magánéletükben is visszafogottak.

A Fizetesek.hu nemrég készített felméréséből kiderül: a dolgozók hatvan százaléka a családja és barátai előtt is elhallgatja, hogy mennyit keres. A titkok azonban csak még kíváncsibbá teszik az embereket, ezért örömmel informálódnak a világhálón.

A felmérés szerint az állást kínáló cégeknek csak tíz százaléka jelöli meg álláshirdetéseiben a várható keresetet. Érdekes, hogy az informatikusok figyelik leginkább a béreket – az elmúlt évben több mint hétezren hasonlították össze saját fizetésüket másokéval.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.