Ezt várja az MNB a következő évektől
Az infláció a szeptemberi várakozásunkkal összhangban 2019 második negyedévében éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket – olvasható a jelentésben. A jegybank várakozása szerint a novemberi, átmeneti emelkedés után az infláció év végére ismét megközelíti a toleranciasáv alsó szélét, majd a jövő év első hónapjaiban is hasonló szinten alakul.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
Hozzátették, hogy a mérsékeltebb alapfolyamatokat várakozásaik szerint a magasabb nyersanyagárak ellensúlyozzák, így összességében a korábbi előrejelzésükkel megegyező inflációs pályára számítanak.
Középtávon az élénk belső kereslet és a dinamikus béremelkedés miatt a hazai adószűrt maginfláció fokozatos emelkedését várják.
Az MNB szerint az eurozóna mérsékelt alapfolyamatai, a historikusan alacsony szinten stabilizálódó lakossági inflációs várakozások és a munkáltatói járulék fokozatos csökkentése visszafogják az áremelkedés ütemét.
Közel 4 százalékos növekedést vár az MNB
A GDP bővülése a jegybank várakozásai szerint az idei és a jövő évben is megközelíti a 4 százalékot, majd
2019-től fokozatosan lassuló növekedésre számíthatunk.
Az MNB prognózisa szerint az év végén a gazdasági növekedés tovább élénkül, ugyanakkor az éves index alakulását a munkanaphatás, valamint a mezőgazdasági kibocsátás korrekciója negatívan befolyásolja.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
A jegybank rövid távon a beruházások dinamikus bővülésére számít, amelyhez a vállalati beruházási alapfolyamatok erősödése, a historikusan alacsony kamatkörnyezet, a lakáspiac élénkülése, valamint az uniós forrásfelhasználás felfutása egyaránt hozzájárul. Mint írják,
a lakossági fogyasztás növekedését a dinamikus reálbéremelkedés, a magas nettó pénzügyi vagyon, a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt ösztönzik.
Hozzátették, hogy a belső kereslet növekedésének importigényéből fakadóan a nettó export rövid távon visszafogja a gazdasági növekedést.
2019-től lassulhat a növekedés
Az előrejelzési horizont második felében az aktuális előrejelzés feltevései mellett a ciklikus tényezők kifutásával párhuzamosan a gazdasági növekedés fokozatos lassulása várható – közölte az MNB. Hozzáteszik, hogy az előrejelzési horizont végén a vállalati nagyberuházások kifutása, a külső forrásból végrehajtott állami beruházások mérséklődése, illetve a hatályos adószabályok szerint a lakásáfa visszaállítása következtében megtorpanó lakáspiaci ciklus a beruházások mérséklődését okozzák, ami hozzájárul a gazdasági növekedés lassulásához. Azonban a jelentés szerint a költségvetés a következő években élénkíti a gazdasági növekedést.
Ugyanakkor a jegybank előrejelzési horizontjának végére a növekedést támogató kormányzati intézkedések hatásai kifutnak, ezzel párhuzamosan a fiskális politika keresletszűkítő hatása dominál, ami visszafogja a gazdasági növekedést. A hazai új kapacitások emelkedésével és termelőre fordulásával párhuzamosan az ipari export bővülése 2018-tól új lendületet kap, a kedvező világgazdasági konjunkturális kilátások pedig a külső kereslet élénk ütemű bővülését vetítik előre – olvasható a jelentésben.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
Mindezek alapján az MNB a kivitel dinamikusabb bővülésére és az exportpiaci részesedésünk emelkedésére számít. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a kibocsátás potenciális szintje közelében alakul. Előretekintve a kibocsátási rés záródásával párhuzamosan a gazdasági növekedés szempontjából a termelékenységnek és a versenyképességnek egyre meghatározóbb szerepe lesz – zárja a reálgazdasági folyamatok összegzését az MNB Inflációs jelentése.
Növekvő foglalkoztatottság, növekvő bérek
A foglalkoztatottság lassuló ütemű emelkedését várja az MNB, így a jelenleg is historikusan alacsony munkanélküliségi ráta mérsékelt ütemben tovább csökken. A demográfiai folyamatok egyre inkább effektív korlátot jelentenek a foglalkoztatásbővülés számára – teszik hozzá.
A bérezés ezzel együtt a csökkenő szabad munkaerő-kapacitás miatt tovább erősödik,
azonban jövőre a jegybank szerint lassulhat a bérdinamika az idei évtől elmaradó mértékű minimálbér- és garantált bérminimum emelkedés miatt.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
Az MNB szerint a munkanélküliségi ráta az idei 4,2 százalékról jövőre 4 százalékra csökken. A mérséklődés a jegybank szerint nem fog megállni 2018-ban, ugyanis 2020-ra már 3,7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak.
Folytatódhat a felzárkózás
Tovább folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása, a növekedés idén és jövőre is megközelíti a 4 százalékot – mondta Balatoni András MNB igazgató az MNB Inflációs jelentéséről szóló sajtótájékoztatón. Kiemelte:
a lakossági jövedelmek és a fogyasztás dinamikus bővülése meghatározó marad egészen 2020-ig.
A folyó fizetési mérleg aktívuma szűkül, de tartósan fennmarad. Az MNB szakértői továbbra is arra számítanak, hogy a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon 2019 második negyedévében érkezik el. Balatoni András hozzátette: az államadósság tovább csökken, a két százalék körüli államháztartási hiány és gazdasági növekedés együttes hatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.