KSH: Javuló életszínvonal, mérséklődő szegénység

Az egy főre jutó éves, átlagos bruttó jövedelmek 4,4, a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal emelkedtek, a reáljövedelem pedig 3,8 százalékkal nőtt – derül ki a most megjelent „A háztartások életszínvonala, 2016” című KSH-kiadványból. A felmérés szerint a teljes lakosság 25,6 százalékát, azaz 2 millió 465 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata – ez 2015-höz képest 0,7 százalékpontos mérséklődést jelent.

2016-ban a háztartások jövedelmi helyzete javult, mind színvonala, mind szerkezete pozitív irányban változott. Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forintot tett ki, 4,4 százalékkal többet a 2015. évinél. A teljes népességre számított egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 199 ezer forint volt, ami 4,2 százalékos nominális növekedés. 2016-ban a fogyasztói árak 0,4 százalékos emelkedése mellett a reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt. 2016-ban tovább folytatódott a jövedelmek szerkezetének javulása, a munkajövedelmek részaránya az előző évihez képest 69-ről 70,1 százalékra nőtt, míg a társadalmi jövedelmeké 29,0 százalékról 28,3 százalékra csökkent.

2016-ban az egy főre jutó bruttó munkajövedelem az előző évihez képest 6,0 százalékkal, 1 millió 54 ezer forintra nőtt, az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek pedig átlagosan 426 ezer forintot tettek ki, 1,9 százalékkal többet, mint 2015-ben.

Magyarországon 2016-ban folytatódott a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése.

2016-ban 76 ezer fős mérséklődés mellett összesen 2 millió 465 ezer embert – a teljes lakosság 25,6 százalékát – érintett a szegénység legalább egy dimenziója. Az elmúlt években folyamatosan csökkent azoknak a száma, akik több dimenzióban is a veszélyeztetettek közé tartoznak. 2016-ban 175 ezer fővel lettek kevesebben azok, akik két, 71 ezer fővel azok, akik mindhárom szegénységi típusban érintettek voltak.

A legnehezebb helyzetben lévők száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2 százalékot tett ki. 2016-ban a teljes népesség 13,4 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben. A szegénységi küszöb 2016-ban egyfős háztartásra vonatkozóan 77 680 forint volt, 5,1 százalékkal magasabb egy évvel korábbinál. A korcsoportokat tekintve a legnagyobb javulás a 18 év alatti korosztály helyzetében következett be, körükben a jövedelmi szegények aránya 5,1 százalékponttal csökkent. A gyermekes háztartások körében 3,5 százalékponttal mérséklődött a szegénységi küszöb alatt élők aránya. 2016-ban folytatódott a depriváltak arányának csökkenése.

2016-ban a teljes népesség 14,5 százaléka (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, ez 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál – írja a KSH.

A legnagyobb javulás a váratlan kiadások fedezésére vonatkozóan történt: míg 2015-ben a háztartások 50,7 százaléka nem tudott finanszírozni egy váratlan kiadást, addig 2016-ban a háztartások már csak kevesebb mint egyharmada (31,4 százalék) küzdött ezzel a problémával.

Csökkent a munkaszegénységben élők aránya: 2016-ban a teljes népesség 4,9 százaléka (468 ezer fő) tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába, 1,2 százalékpontos a mérséklődés 2015-höz viszonyítva.

A KSH jelentéséből kiderül, 2016-ban a háztartások 1 millió 22 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 4,4, míg az árak 0,4 százalékos növekedésének a hatását is figyelembe véve 4,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 246,5 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 215,7 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 117,5 ezer forintot fordítottak. Az év során a lakosság minden kiadási főcsoportban növelte fogyasztását. Az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított kiadások – összes fogyasztási kiadásból mért aránya tovább csökkent, 2016-ban a kiadások 56,7 százalékát tették ki, ez 3,7 százalékponttal alacsonyabb a vizsgált időszak alatt mért 2012. évi, negatív csúcsnál (60,4 százalék), aminek hatására nőtt a háztartások szabadon felhasználható jövedelme.

Az elmúlt hat évben a fogyasztási szerkezetben jelentős változások történtek: mind az elektromos energia, mind a vezetékes gáz részaránya csökkent a háztartásienergia-kiadásokban (előbbié 33,5, utóbbié 35,1 százalékra, így 2016-ban legnagyobb hányadban már a vezetékes gázra költöttek a háztartások), ugyanakkor a szilárd tüzelőanyag részaránya közel 20 százalékra nőtt, amivel ez a harmadik leggyakoribb tételnek számít az energiakiadásokban. A folyékony tüzelőanyagok használata hazánkban nem elterjedt, a háztartásienergia-kiadásokon belül a 0,01 százalékot is alig érik el – derül ki a KSH jelentéséből.