Tudósok ajánlása: hús a laborból és rovarok

Az európai embereknek változtatniuk kell a táplálkozási szokásaikon, ha meg akarnak birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének állásfoglalásában. A klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre. Az aszálytűrő fajták nemesítésén kívül az emberi egészség, valamint a környezet védelme érdekében csökkenteni kell például az állati fehérjék fogyasztását.

Az állásfoglalásban leírtak szerint az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Ilyen lehet például a tengerekből, óceánokból származó élelmiszer, a laboratóriumban tenyésztett hús, illetve a rovarok.

A kutatók kiemelten fontos kérdésnek tartják az állattenyésztésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában játszott szerepét. Ennek valóban jelentős csökkentése érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására – írják. Az élelmiszerek és a mezőgazdaság szempontjából meghatározó jelentőségűnek nevezik a genomszerkesztés és más genetikai kutatások terén elért eredményeket, és felszólítják a kontinens döntéshozóit, hogy az állategészségügy, az állattenyésztés és a növénytermesztés területein használják fel a genomika tudományos eredményeit. A kutatók nagy lehetőséget látnak a precíziós mezőgazdaságban és a nagy adatállományok használatában is.

Táplálékként, takarmányként és „vízraktározóként” való hasznosíthatósága miatt a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé – hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A kaktuszfélék rengeteg vizet tárolnak: ez hektáronként akár 180 tonnát is jelenthet, ami öt kifejlett tehén ellátására elegendő.