Tovább kell javítani a kis- és középvállalkozások helyzetén

Jövőre kisebb társaságiadó-, de nagyobb áfa- és szja-bevétellel számol a kabinet. Mire alapozzák ezt, nem túl optimista a megközelítés?

Realista. Továbbra is a családpolitika és a gazdaságélénkítés áll a büdzsé fókuszában. Most 4 százalékon van a munkanélküliségi ráta, 750 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben. Célunk tovább növelni a foglalkoztatottak számát, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni szeretne. Mivel úgy számolunk, hogy a gazdasági növekedés fenntartható, a foglalkoztatottak száma és a bérek is emelkednek, így megalapozott a tervezésünk.

Számos területen van munkaerőhiány, emiatt lassulhat is a növekedés. Egyes vállalkozók azt mondják, nekik mindegy, kivel dolgoztatnak, csak teljesíteni tudják a rendelést. Nem gondolja, hogy a bevándorlók foglalkoztatása megoldás lehet?

Nem. Nézze meg Németországot, ahol a több millió munkalehetőség ellenére csak a migránsok töredéke vállal munkát. A magyar kormány nem idegenekkel, hanem családpolitikával akar választ adni a kihívásra. Bár a magyar fiatalok átlagban 2-3 gyermeket terveznek, a gyermekszületés terén ettől még messze vagyunk. A termékenységi ráta – az, hogy egy szülőképes nőnek hány gyermeke van átlagosan – Európában mindenhol kettő alatti, a franciáké a legjobb adat 1,9-del. Ahhoz, hogy egy társadalom fenn tudja magát tartani, 2,1-re van szükség. Magyarországon néhány éve még 1,27 volt, most 1,5 körül jár. Ebből is látszik, hogy az elindított családpolitikai intézkedések megfordították a trendet.

Ön nagycsaládból származik, s négy gyermeke van. Hányast adna a magyar családtámogatási rendszernek?

Erre nehéz válaszolnom, mert ha azt mondanám, hogy ötöst, ön azt mondaná, hazabeszélek. De az elvitathatatlan, hogy a kabinet fókuszában a családok vannak, és örömmel költünk sokat rájuk.

Az ellenzék sokszor támadja önöket, hogy a gyes évek óta nem emelkedik.

Fontos, hogy úgy támogassuk a családokat, hogy azzal közben munkaalapú társadalom alakuljon ki, ez a vállalkozások és az ország érdeke. Azt is látni kell, hogy a családtámogatásnak számos eleme van: a családi adókedvezmény évek óta emelkedik, 2018-ban már 35 ezer forint, ráadásul ma már nemcsak az adókból írhatók le a kedvezmények, hanem a járulékokból is, ami kedvező a kisebb keresetű nagycsaládoknak is. Másfelől a kedvezmények közé sorolható az élelmiszerek, az éttermi fogyasztás vagy az internet forgalmi adójának csökkentése. De ide tartoznak az otthonteremtési támogatások is, ami a legjelentősebb társadalompolitikai intézkedés a rendszerváltás óta. A lépéssel a népességfogyási trend is megállítható, s az sem mellékes, hogy hatalmas lökést adtunk és adunk az építőiparnak.

A családi otthonteremtési kedvezmény esetében vannak, akik a túlzott bürokráciára, az igazolások, papírhalmok előírt prezentálására panaszkodnak.

Ezért döntött a kormány úgy, hogy könnyít a feltételeken: elsősorban a nyilatkozati elv fog érvényesülni.

De ez nem a visszaélések melegágya?

Úgy tűnik, ha sok a dokumentum, az a baj, ha kevés, pedig az. Azt gondolom, ha valaki visszaél a lehetőséggel, és csal, az büntetőjogi kérdés.

Az alacsony, 5 százalékos lakásáfa 2020. január 1-jéig van hatályban, majd visszaugrik 27 százalékra. Várható a kedvezmény idejének meghosszabbítása?

A gazdasági tárcánál van a szakma javaslata, meg kell vizsgálni, hogy a hosszabbítás mit jelent a költségvetés és a gazdaság szemszögéből. Nem zárom ki, hogy kedvező döntés születik.

Ön szerint a hazai oktatás felkészült a gazdasági kihívásokra?

Egy tavaly indult folyamat a rendszer zsákutcajellegét hivatott megváltoztatni a szakgimnáziumok életre hívásával. A kormány célja, hogy a digitalizáció és a robotika rohamos terjedése miatt erre is felkészítsék a tanárok a diákokat. Fontos, hogy a fiatalok ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek, ezért kell meghonosítani a duális képzést, s bevonni az ipart a gyakorlati oktatásba.

Több százezren dolgoznak külföldön. Őket mikor, mivel és hogyan lehet hazacsábítani?

Az, hogy a fiatalok tapasztalatot szereznek külföldön, és kapcsolatrendszerrel felvértezve térnek haza, az ipar, az innováció és így az ország szempontjából is hasznos lehet. A visszacsábítás egyik biztos záloga a bérek jelentős emelkedése.

Azok sok esetben még mindig fényévnyire vannak a nyugati fizetésektől.

Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, akkor szembeötlő, hogy a kint megkeresett pénz ott nem annyit ér, mint itthon, hiszen Nyugaton jóval magasabbak a lakásárak, drágábbak az albérletek, és magasabb a szolgáltatások árszínvonala is. Azt se felejtsük el, hogy régiónk a kontinens motorja, komoly potenciál van benne, és terrorveszélyeztetettség szempontjából is kiemelten biztonságos hely. Ezért is minden jogi eszközzel megvédjük álláspontunkat Brüsszelben.

Attól nem tartanak, hogy a pengeváltások miatt uniós pénzektől eshet el az ország, a gazdaság, a vállalkozók?

A folyamatok nem moshatók össze: az uniós támogatások nem adományok, nem kegydíjak. A csatlakozáskor megnyitottuk a piacainkat, eltöröltük a vámokat, ezért minket cserébe – az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása mellett – megilletnek a felzárkóztatásunkra elkülönített pénzek. Ráadásul számítások szerint közvetve a nettó befizetők a fő nyertesei a szubvencióknak. Biztos lesznek törekvések a pénzek lefaragására vagy befagyasztására, de mivel álláspontunkkal nem vagyunk egyedül, sikerrel vesszük fel a küzdelmet az ilyen szándékok ellen.

Nem szakad ketté Európa régi tagállamokra, valamint a V4-ek és néhány másik tagország alkotta csoportra?

Több hasadási pont van. A legnagyobb kihívás, hogy a bevándorlás mellett és ellene érvelő államok hogyan tudnak együtt élni.

Gazdasági szemmel: lehet élet a közösségen kívül?

Nekünk magyaroknak alapvető érdekünk, hogy az EU tagjai maradjunk. Kevesen tudják, hogy az Európai Unióban két ország van, amelynek államisága ezer óta fennáll: Franciaország és Magyarország. Mi magyarok mindig is Európa része voltunk, s ahogy a középkorban, úgy napjainkban is megvédjük a kontinenst a külső támadásokkal szemben. Másfelől gazdasági, vállalkozói érdekünk és a többi tagállam érdeke is, hogy tagok maradjunk, illetve hogy ne essen szét a közösség. Mindez nemzetpolitikai szempontból is igen fontos, hiszen az unió területén élő, de a történelem alakulása folytán határainkon túl rekedt honfitársaink „határátlépése” e keretek között jóval egyszerűbb.

A hazai kkv-k lemaradása nyugati vetélytársaiktól még mindig jelentős beszállítói és exportképességben, de tőkeerőben is. Nekik mit hoz 2018?

A mostani uniós pénzügyi ciklusban megszerezhető pénzek 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre fordítjuk, így az a vállalkozásoknál köthet ki. Továbbá arra kell ösztönöznünk a már itt termelő és a jövőben érkező multikat, hogy növeljék a magyar kis- és középvállalkozó beszállítóik számát, s a beszállítóvá válás felé kell terelgetni a magyar kkv-kat. Mindehhez megfelelő forrásokat biztosít a 2018-as költségvetés. Az is célunk, hogy minél több magyar kkv terméke vagy szolgáltatása jusson el a külpiacokra, s ne csak primer, hanem feldolgozott termékeikkel törjenek be a célba vett országokba. Bár kaptunk érte hideget-meleget, továbbra is azon dolgozunk, hogy megerősítsük a magyar kis- és középvállalkozásokat.