Visszaestek a kkv-szektor beruházásai

Magyarországon 687,7 ezer (nem pénzügyi főtevékenységű) kis- és középvállalkozás működött tavaly: a mikrovállalkozások aránya 94,4, a kisvállalkozásoké 4,8, a középvállalkozásoké 0,8 százalék volt. A kkv-k csaknem 80 százaléka szolgáltat, ezen belül 19 százaléka kereskedelmi, gépjárműjavítási, 18 százaléka szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végez, az éves átlagos foglalkoztatotti létszám 1,99 millió fő volt a szektorban 2016-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából. Miközben a kkv-k a vállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának adnak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 43, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 34 százalékával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2016-ban.

A kkv-szektor nemzetgazdasági beruházásokban képviselt, az árbevételhez vagy a hozzáadott értékhez viszonyított alacsony részesedése visszavezethető a kisebb beruházási hajlandóságra, vagyis hogy a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb hányadát forgatják vissza a gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv-körbe tartozó vállalkozásokra más tevékenységi struktúra jellemző: kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya, és magasabb a bizonyos területeken alacsony beruházásigényű szolgáltatásoké.

Folyamatosan nőtt a kkv-k árbevétele 2013-tól 2015-ig, tavaly viszont mérséklődött, 38,1 ezermilliárd forintra. A kkv-körbe nem tartozó mintegy hatezer nagyvállalkozás a teljes vállalkozói kör árbevételének csaknem 58 százalékát realizálta. Tavaly egy mikrovállalkozás átlagosan 19 millió, egy kisvállalkozás pedig 392 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, míg egy középvállalkozásra átlagosan 2,5 milliárd forintnyi árbevétel jutott. A kis- és középvállalkozások által létrehozott bruttó hozzáadott érték nőtt az utóbbi években, 2013-ban 6,8 ezermilliárd forint volt, 2016-ban már 8,1 ezermilliárd. Tavaly a hazai kkv-k árbevételének 69 százalékát szolgáltatási, 26 százalékát ipari, építőipari, 5 százalékát pedig mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások realizálták. A középvállalkozások árbevételének csaknem háromtizede ipari tevékenységből keletkezett.

Tavaly 14,9 százalékkal csökkent a kkv-szektor beruházási volumene, elsősorban az uniós támogatások átmeneti elapadása miatt. A mikrovállalkozások – folyó áron – 9,2 százalékkal növelték beruházásaikat, miközben a kis- és középvállalkozásoknál is mintegy háromszázalékos csökkenés következett be. Az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték nem változott lényegesen a vizsgált időszakban: 2014-ben 2,2 millió, 2015-ben 2,1 millió, 2016-ban 2 millió forintot tett ki. A mikrovállalkozások tavaly átlagosan mintegy 469 ezer forintot fordítottak beruházásokra, a kisvállalkozások 14,6 millió forintot, a középvállalkozások pedig 111,8 milliót.

A kkv-szektor hitelállománya 12 százalékkal gyarapodott 2015-höz képest. Ehhez hozzájárult a jegybank által finanszírozott Piaci hitelprogram is: a bankok 195 milliárd forintos vállalást tettek az érintett cégeknek nyújtott nettó hitelállomány növelésére. Ezt a vállalásukat szektorszinten túlteljesítették. Az Európai Unióban Magyarország mind az egy kkv-ra jutó árbevétel, mind a hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve (az 5., illetve a 4. legalacsonyabb értékkel) az alsó harmadban helyezkedett el 2015-ös adatok szerint. A visegrádi országok közül hazánk a fajlagos mutatók tekintetében második helyen áll Lengyelország mögött, Csehországot és Szlovákiát megelőzve.