Brexit: a közgazdászok továbbra sem optimisták

A Financial Times minden év elején felmérésben kéri ki nagy befektetési és elemzőházak szakértőinek véleményét a következő 12 hónap várható gazdasági fejleményeiről. Az idei körkérdésre válaszoló 107 szakértő kétharmada azonban azt mondta, hogy ugyanazt vallja a Brexit várható hosszú távú negatív gazdasági hatásairól, mint az előző két évben, és csupán alig 20 százalékuk vált derűlátóbbá.

Az idén valamivel még így is jobb a hangulat, miután 2017 végén sikerült megállapodni az Európai Unióval a kilépési tárgyalások második – mindenekelőtt a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatrendszerről szóló – szakaszának elkezdéséről. A londoni gazdasági napilap keddi ismertetésében felidézi: két évvel ezelőtt a felmérésbe bevont közgazdászok háromnegyede, tavaly pedig 87 százaléka vélte úgy, hogy a Brexit hosszú távon káros hatást gyakorol a brit gazdaságra.

A válaszadó közgazdászok fele egy százalék feletti, de legfeljebb 1,5 százalékos növekedést vár 2018-ban a brit gazdaságban, és alig öt százalékuk jósolta azt, hogy a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési üteme meghaladja két százalékot.

A borúlátásra leggyakrabban adott indok az a várakozás, hogy a Brexit-tárgyalások továbbra is bizonytalan kimenetele a beruházások visszafogására készteti az üzleti szektort. Ezt legutóbbi országjelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megállapította. A pénzügyi szervezet december végén Londonban ismertetett éves értékelésében 1,6 százalékra gyengítette a brit hazai össztermék tavalyi növekedésére adott becslését az addigi előrejelzésében szereplő 1,7 százalékról, 2018-ra pedig 1,5 százalékos növekedést valószínűsített.

A prognózis módosításának indoklásában az IMF kifejtette, hogy a nagy-britanniai beruházások növekedési üteme máris elmarad attól a szinttől, amelyet a jelenlegi erőteljes világgazdasági növekedési környezetben várni lehetne, és az üzleti vállalkozások várhatóan továbbra is halasztják beruházási döntéseiket mindaddig, amíg nem körvonalazódik konkrétabban Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kereskedelmi kapcsolatainak feltételrendszere.

Az IMF megállapítása szerint

az Európai Unióval folyó Brexit-tárgyalások jövőbeni fejleményei jelentik az üzleti bizonytalanság egyik fő forrását, ha ugyanis a tárgyalási folyamat elakad, és Nagy-Britannia rendezetlen körülmények között lép ki az unióból, az a befektetési termékek meredek árfolyamzuhanását okozhatja.

Ráadásul a brit folyómérleg-egyenleg jelentős hiánya is sebezhetővé teszi a brit gazdaságot a befektetői várakozások változásaitól – állt a valutaalap év végi értékelésében.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szintén Londonban ismertetett új, éves országjelentése azt állapította meg, hogy ha a brit kormány az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem jut szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná a megállapodás létrejöttével számoló alapeseti prognózishoz képest. Ez akár recessziót is jelenthet, mivel a távlati alapeseti előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.