Előretörhetnek az euroszkeptikusok

Kockázatot jelent a „jelenleg jól teljesítő olasz gazdaságra nézve” a március 4-én, vasárnap esedékes választás – nyilatkozta Carlo Calenda gazdaságfejlesztési miniszter a CNBC-nek. A független politikus hangsúlyozta, előreláthatólag egyetlen párt sem szerzi meg az abszolút többséget, a koalíciós kényszer pedig hosszabb időre megakaszthatja a parlamenti munkát, ami politikai és gazdasági instabilitást okozhat. Olaszországban volt már erre példa: 2013-ban, a választás után a győztes párt két és fél hónapon keresztül képtelen volt kormányt alakítani.

A választással kapcsolatos bizonytalanságok az üzleti és a fogyasztói hangulaton is nyomot hagytak

– derül ki az Istat kedden közzétett adataiból. A feldolgozóipari bizalmi index januárban 109,9 pontra esett vissza a de­cemberi 110,3 pontról, a fogyasztói bizalmi index pedig 116,5 pontról 115,5 pontra csúszott le.

„Végre kilábaltunk a válságból. Tavaly mintegy 1,5 százalékos GDP-növekedéssel zártuk az évet, de ami még ennél is fontosabb: az exportunk körülbelül 8 százalékkal bővült – nagyobb mértékben, mint Németországé és Franciaországé” – mondta Calenda. A lapunknak nyilatkozó Tanács-Mandák Fanni, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője arra figyelmeztet, hogy bár az olasz gazdaság felívelő tendenciát mutat, ez egyelőre mérsékelt tempójú, de ebben valóban nagy szerepet játszik az export.

Az olasz kormány a 2016-os évet 58 milliárd eurós külkereskedelmi többlettel zárta, ez 1991 óta a legmagasabb érték, így kijelenthető, hogy egyik fő pillére az olasz gazdasági növekedésnek az export

– foglalta össze a szakértő.

Calenda a pozitívumok mellett arra is rámutatott, hogy a termelékenységet, illetve a munkaerőpiac és a bankrendszer problémáit illetően továbbra is kihívásokkal néz szembe az ország. A legfontosabb teendő lenne a nem teljesítő hitelekre megoldást találni – mondta. Az elmúlt két év bankcsődjeit vizsgáló parlamenti bizottság továbbra sem jutott közös nevezőre – tudta meg a Reuters hírügynökség. Az ellenzéki pártok képviselői a kormányzó Demokrata Pártot okolják a történtekért, az azonban a jegybankra hárítaná a felelősséget.

Calenda mellett Pier Carlo Padoan is nyilatkozott arról, mi lenne a következő kormány központi feladata: a gazdasági miniszter az adósságterhek csökkentését emelte ki. Olaszország GDP-arányos adóssága – Görögország után – a második legmagasabb az eurózónában, 130 százalék feletti. Bár a következő kormány kulcsfontosságú feladatai már tisztázottak, az egyelőre kérdéses, hogy milyen összetételű koalíció töltheti majd be ezt a szerepkört.

A közvélemény-kutatások szerint egyik politikai erő sem rendelkezik 51 százalékos támogatottsággal. Az egyes pártok közül az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom a legnépszerűbb, ami vészjósló az Európai Unió számára. Egy populista olasz kormány ugyanannyira megrázhatná a piacokat, mint az eurózóna adósságválsága – jelezte az Oxford Economics egy friss jelentésében. Az Öt Csillag Mozgalom fenyegetése azonban annak tükrében gyenge, hogy a szakértők szerint a politikai szervezetnek gondot okozhat koalíciós partnert találni, így pedig alulmaradhat a jobbközép koalícióval szemben, amelynek a felmérések szerint mintegy 37 százalékos a támogatottsága. Tanács-Mandák Fanni hozzátette: bár az EU alapvetően az Öt Csillag Mozgalom előretörésétől tart, a jobbközép koalícióhoz tartozó Északi Liga élén álló Matteo Salvini nyilatkozatai is aggodalomra adhatnak okot. A politikus a napokban kijelentette, Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája követendő példa lenne.