Felpörgött a forráslehívás

Hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta soha nem látott lendületet vett a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer a tavalyi év végén és az idei elején, amit a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer (FAIR) adatai is alátámasztanak. A FAIR eljárásrendi lekérdezéséből kiderült, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus forrásaira eddig az önkormányzatoktól és cégektől 122,5 ezer pályázat érkezett be csaknem 12,2 ezermilliárd forint támogatási igénnyel. Ezek közül az irányító hatóság több mint 55,2 ezret pozitívan bírált el 8 ezermilliárd forintot meghaladó összegben. Időközben azoknak a projekteknek a száma is felpörgött, amelyek már hozzájutottak a támogatáshoz: a mintegy 52 ezer hatályos szerződéssel rendelkező projektgazda közül 42,9 ezernek már a bankszámláján van az elnyert összeg. A már megkötött megállapodások hozzávetőleg 7350 milliárd forintról szólnak, ebből több mint 3900 milliárdot ténylegesen folyósítottak is.

A fenti adatsorból egyértelművé válik, hogy bár időközben jó néhány kritikával kellett szembenéznie az intézményrendszernek, végül valamennyi fő vállalását teljesítette. A 2017-es év első célja az volt, hogy március végéig jelenjen meg az összes 2014–2020-as felhívás, ez nagy hajrával, de sikerült. December végén pedig az volt a kérdés, hogy oda tudja-e ítélni az irányító hatóság a teljes forráskeret 85 százalékát, azaz 7583 milliárd forintot, továbbá a naptári éven belül eléri-e a kifizetés a 2064 milliárdot. Az utóbbi két ambiciózus célkitűzésbe sem tört bele a kormány bicskája, a kifizetések január végi mutatója pedig azért is érdekes, mert az intézményrendszerben dolgozók 12 havi bónusza gyakorlatilag már a zsebekben van, és a 24 havi sem elérhetetlen cél. Ha ez valamennyi operatív program esetében megvalósul, 2700 milliárd fölé kúszhat a mutató. Ha egy bruttó 350 ezer forintos bért veszünk alapul, az egész évre jutó bruttó 4,2 helyett 12,6 millió forint is lehet a járandóság. Vagyis a határidőig hátralévő bő három hétben visszamenőleg a tripla fizetés is elérhető cél.

Azzal egyébként egy komplex gazdasági kérdésre talált megoldást a kormány, hogy egy rendelet nyomán december 31. helyett csak január 31-ig kell teljesülniük a 2017-es kifizetési céloknak. Amíg ugyanis költségvetési forrásból finanszírozzák a győztes pályázók projektjeit, addig tovább nő az államháztartási hiány. Akkor fordul a kocka, ha az állami és a vállalati beruházások során létrejövő teljesítésalapú számlákat elkezdi százmilliárdos nagyságrendben ellentételezni az Európai Bizottság. A fejlesztések jelentős része azonban ma még nem tart ott, hogy Brüsszel fizethessen.