Felpörgött tavaly a német gazdaság

Felgyorsult tavaly a német gazdaság: a 2,2 százalékos GDP-növekedés elmarad ugyan a 2,4 százalékos piaci konszenzustól, de 2011 óta a legjobb mutató. A bővülés motorja az ultraalacsony hitelezési költségek és a rekordalacsony munkanélküliség által is támogatott fogyasztás, valamint az export, amelyet a világkereskedelmi fellendülés és az eurózóna gazdasági talpra állása is támogat.

A tegnap közzétett statisztikai adatok szerint a németek a válság óta az egyik legerősebb évet tudhatják maguk mögött, de a lapunknak nyilatkozó elemzők megosztottak abban a kérdésben, hogy mi várható az idén. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője optimista: „A német és az uniós növekedés is kiemelkedő és kiegyensúlyozott, és az idei első adatok is pozitívak. A beszerzésimenedzser-indexek (BMI) magasan állnak, a konjunktúramutatók jók, erőteljes az ipari termelés, a lendület tehát fennmaradhat idén is.” Megemlítette a kormánytárgyalások okozta politikai bizonytalanságot is, de a hatásuk nemzetgazdasági szinten szerinte marginális.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank makrogazdasági elemzője borúlátóbb. A német gazdaság a túlfűtöttség jegyeit mutatja – vélte. A lendület még fennmaradhat az idén, jövőre viszont a GDP-növekedés akár 1,5 százalék közelébe csúszhat vissza. A konjunktúramutatók, különösen a BMI és az IFO, rekordokat döntenek, az ipar, különösen a feldolgozóipar, annyira túlpörgött, amit már nem lehet sokáig fenntartani. A lassulás inkább a kínálati oldalon következik majd be – hangsúlyozta. Mivel a gazdasági ciklusok az euróövezet államaiban csúsztatva váltakoznak, nem biztos, hogy Németország esetleges lelassulása magával húzza a többi országot.

Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter kifejezetten a problémákra hívta fel a figyelmet. Virovácz 2,2-2,3 százalékos bővülésre számít az idén, sok lefelé mutató kockázattal. A német adatok nagyon jók, a környező feltörekvő piacok is javulnak, a lassan elérkező monetáris szigorítás is kedvez az országnak, de vannak olyan strukturális problémák – hangsúlyozta –, amelyekkel egyelőre semmit sem kezdett a kormány. Ezek közé tartozik az öregedő társadalom, emellett öregszik az infrastruktúra, csúcsra pörgött az ipar, általános a kapacitáshiány, sok a képzetlen bevándorló, és fenntarthatatlan a béremelkedés. A német költségvetés évek óta többletes, a kormányzat tehát nem költ alapvető beruházásokra. Könnyen lehet, hogy a mostani 2,2 százalékos növekedést is csak a lendület táplálta – vélte Virovácz –, és valójában 2 százalék alatti növekedés lenne a realitás.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők azt emelték ki, hogy nagy terhet róhat Angela Merkelre a jó adat: kérdés ugyanis, hogyan lehet ezt az ütemet fenntartani. A kormányzat költségvetése csaknem 40 milliárd eurós rekordtöbbletet mutat, GDP-arányosan 1,2 százalékos lett, vagyis hatalmas, befektetésre váró összeg halmozódott fel – mondja Thomas Gitzel, a VP Bank elemzője. A szakember szerint most gyorsan cselekedni kellene ahelyett, hogy élvezik a dicsőséget. A kormányzati tárgyalások egyik központi eleme pont az adócsökkentés. Merkel és a CSU–CDU-szövetség, élve a költségvetés adta lehetőséggel, csökkentene, hogy még jobban beindítsa a növekedést. A szociáldemokraták viszont inkább adót emelnének, egyrészt azért, hogy megelőzzék a lufi kialakulását, másrészt pedig hogy többet költhessen a kormányzat jóléti kiadásokra.