BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben

Jelentős területi eltérések tapasztalhatók a vásárlóerőben a GKI Gazdaságkutató Zrt. becslései szerint. Ezek alapján 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő alig haladta meg az 1 millió forintot.

2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő (teljes jövedelem) 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein,

de a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagyok voltak az eltérések – derült ki a GKI Gazdaságkutató becsléséből, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorai (így például a nettó keresetek, a nyugdíjak, a vállalkozói jövedelmek vagy épp az önkormányzati juttatások) alapján készített. A GKI szerint

a legszegényebb és a leggazdagabb településeket összevetve csaknem 3 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő:

  • 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem.
  • 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag.
  • 1–1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben.
  • Átlagos, 1,2–1,4 millió forint volt 787 településen és négy kerületben.
  • Átlag feletti 1,4–1,6 millió volt 442 településen és hat kerületben.
  • Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.
  • Az ábrán jól látható, hogy

    elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések,

    míg a szegényebb települések Északkelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.

    Jelentős változások

    A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is figyelembe vesszük: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban? A GKI szakemberei ezért megvizsgálták a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is.

    A vásárlóerő változás – az inflációt nem számítva is – negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és négy kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. 677 településen és két kerületben átlag alatti 15-30 százalékos nominális vásárlóerő gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45 százalékos) 1218 településen és hét kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és hat kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és három kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlóerő gyarapodás volt. A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak – olvasható a GKI közleményében.

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.