London a Csendes-óceán felé fordul?

Médiaértesülések szerint London „informális” tárgyalásokat kezdett Nagy-Britannia esetleges csatlakozásáról a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (TPP) szabadkereskedelmi övezetéhez, amelyből az Egyesült Államok egy éve kilépett. A BBC és a Financial Times című londoni gazdasági napilap online kiadásának szerdai beszámolója szerint a tervet a brit külkereskedelmi minisztérium készíti elő. Ez alapján Nagy-Britannia lenne az első olyan TPP-tag, amely nem határos a Csendes-óceánnal vagy a Dél-kínai-tengerrel.

Greg Hands, a külkereskedelmi minisztérium kereskedelempolitikai és beruházási ügyekért felelős államtitkára a Financial Timesnak megerősítette a tárgyalások tényét, és közölte:

nem lát olyan földrajzi akadályt, amely korlátozná Nagy-Britannia csatlakozását a TPP-hez.

A londoni üzleti napilap szerint azonban a belépéssel szinte biztosan meg kell várni egyrészt azt, hogy a TPP-ben maradt 11 tagország – Ausztrália, Chile, Brunei, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Új-Zéland, Szingapúr és Vietnam – befejezze az Egyesült Államok távozása után elkezdett átszervezést, másrészt azt, hogy Nagy-Britannia megállapodásra jusson az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszer feltételeiről.

A Financial Times hangsúlyozza továbbá azt is, hogy a TPP tagjaival folytatott brit kereskedelem értéke össze sem hasonlítható az Európai Unió tagjaival fenntartott brit kereskedelem nagyságrendjével. Japán, a TPP legnagyobb gazdasága a teljes brit export 1,6 százalékát fogadta 2016-ban, és a TPP-országok együttes részesedése nem haladja meg az éves brit kivitel 8 százalékát sem.

Az EU ezzel szemben az Egyesült Királyság messze legnagyobb kereskedelmi partnere. A brit parlament statisztikai szolgálatának adatai szerint 2016-ban a brit export 43 százalékát az Európai Unió tagjai vásárolták meg, és a brit import 54 százaléka érkezett uniós partnerországoktól. A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 620 milliárd eurót.

Az Európai Uniónak emellett 65 külső országgal vannak olyan kereskedelmi megállapodásai, melyeknek Nagy-Britannia is részese lesz mindaddig, amíg az EU teljes jogú tagja marad. E megállapodások alapján zajlik a brit külkereskedelem további 12 százaléka.

A brit kormány elsődleges célja továbbra is egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val az uniós tagság megszűnése utáni időszakra.