Mikrovállalkozások munkahelyteremtését támogató program indult

A szakképzési és felnőttképzési törvény tavaly decemberi módosítása lehetővé teszi a cégeknek, hogy rövid ciklusú belső képzéseket tartsanak – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár. Az ilyen képzések időtartamának a 30 napot sem kell elérnie, jellemzően betanítanak egy munkafolyamatot vagy egy új technológiát, így segítve például egy új dolgozó mielőbbi munkába állását.

A kormány több eszközzel támogatja a munkavállalók mobilitását. Mintegy havi 32 ezer forinttal nő az albérlet-támogatás összege az idén, amely a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, sőt a munkaerőt kikölcsönző vállalkozás is nyújthatja adómentesen. Tavaly még az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthattak havonta adómentesen. Idén a támogatás mértéke a minimálbér 60 százalékára ugrott az első két évben, így 2018-tól 51 ezer forint helyett akár havi 82 800 forinttal is támogathatja a munkáltató az alkalmazott lakhatását.

Mobilitási célú lakhatási adókedvezménnyel, albérlet-támogatással öt éven keresztül élhet a munkáltató azon dolgozók esetében, akik legalább 60 kilométerre laknak vagy tömegközlekedéssel az oda-vissza út legalább három órát vesz igénybe. A lakhatási támogatás adómentes összegével, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordított kiadásokkal a cég csökkentheti a társaságiadó-alapját. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2017 óta egy légtérben, egy helyiségben egy lakó is lehet a munkásszálláson, akkor is jár a támogatás. A lakhatási támogatással 8 ezer cég élt tavaly. Az elmúlt év után az idén is indul program munkásszállók építésére. A saját gépkocsival munkába járó dolgozóknak adómentesen adható költségtérítés mértéke 2017-ben 9 forint/kilométerről 15 forint/kilométerre emelkedett.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: a napokban hirdettek meg egy új programot, mikro- és kisvállalkozásoknak, ötmilliárd forintos keretösszeggel, technológia-bővítéssel egybekötött munkahelyteremtést támogatnak. Anyagilag segítik, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartamának lejárta előtt elhelyezkedik az elsődleges munkaerőpiacon. Ezzel 2016-ban 4400-an, 2017-ben pedig 4700-an éltek.

Simon Attila munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár közölte: míg 2015-ben, Görögországhoz hasonlóan 30 százalék körül volt a 25 év alattiak munkanélküliségi mutatója Magyarországon, addig tavaly év végén ez a ráta 10,4 százalékra zsugorodott, ebben jelentős szerepet játszott a 2015-ben indult ifjúsági garancia program is. Az uniós forrásokkal gazdálkodó programban 2021 végéig 186 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok foglalkoztatására. Egyrészt a cégek támogatást kaphatnak a bérköltségekre, másrészt az átképzéseket is segíti a projekt. Tavaly novemberig 77 ezer fiatal vett részt az ifjúsági garancia programban.

A projekt gyakornokok munkába állását is támogatja, akik frissen végzettek, ám nincs munkatapasztalatuk. Erre 30 milliárd forintnyi forrást különítettek el. Eddig 4100 fiatal elhelyezkedését oldotta meg a munkahelyi mentorálásra is épülő program, a keret 9 ezer fő munkába állítására szolgál. A fiatalok vállalkozóvá válását pedig fejenként 3 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás segíti.

Cseresnyés Péter jelezte: a munkaerőhiány jelenleg leginkább a feldolgozóipart, a vendéglátást és a kereskedelmet érinti. Az államtitkár hozzáfűzte: szövetkezetek révén nyugdíjasokat próbálnak visszatéríteni a munkaerőpiacra, de törekednek arra is, hogy minél több inaktív, kisgyermekes édesanya helyezkedjen el. A Világgazdaság azon kérdésére, hogy milyen járulékteher-csökkentésről lehet szó a kisgyermekes édesanyák érdekében, hogy jelentősen emelkedjen a részmunkaidősök száma, mint Hollandiában, az államtitkár úgy válaszolt: vannak elgondolások, de már most is csökkenthetik a cégek a közterheiket, a munkahelyvédelmi akcióterv révén, ha kisgyermekes édesanyákat alkalmaznak. Szerinte egyrészt szemléletváltásra van szükség e tekintetben, másrészt a versenyszférának adódik lehetősége ilyen állásokat teremteni, a kormány támogatja az atipikus foglalkoztatási formák, így a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő elterjedését is.