Marad a két százalék fölötti infláció

Kedden teszi közzé friss inflációs adatait a Központi Statisztikai Hivatal. „Előrejelzésünk szerint stagnálhatott a fogyasztói árindex januárban, a decemberi 2,1 százalékos éves dinamikát hasonló érték követhette. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében a hal és a belsőségek áfacsökkentése ellenére számottevő ugrást várunk az éves indexben, főként a tojásárak korábbi emelkedésének következtében. A feldolgozott élelmiszerek inflációja ugyanakkor tovább csökkenhetett, és már jócskán maga mögött hagyhatta a tavaly szeptemberben látott csúcspontot” – mondja Dunai Gábor, az OTP makrogazdasági elemzője.

Az iparcikkeknél maradhatott az 1 százalék alatti éves drágulás, a piaci szolgáltatások esetében pedig az internet- és az éttermi szolgáltatások áfacsökkentése miatt nagyobb visszaesésre számít az OTP az éves bázisú mutatóban. Ennél a tételnél azonban lehetséges felfelé ható meglepetés, a gazdasági szereplők lehet, hogy bátrabban áraztak újra januárban, mint a korábbi években.

Mindezzel együtt 2018 első felében 2 százalék körül alakuló éves inflációra számít Dunai, ezt az áfa­csökkentés mellett az alacsony importált infláció, a visszafogott élelmiszerár- és nyersanyagár-infláció, valamint bázishatások is segítik.

A szakembernek az év egészére vonatkozó várakozása továbbra is elmarad a piaci konszenzustól, 2 százalékos értéket vár. A fogyasztói árindex 2019 második fele előtt valószínűleg nem éri el tartósan a jegybank 3 százalékos célját.

Az infláció alacsony, a növekedés viszont gyorsabb lehet a bank szakértői szerint. A szerdán várható GDP-adatok szerint a harmadik negyedéves 3,9 százalékról év végére 4,2 százalékosra gyorsulhatott a GDP éves növekedési üteme. Az ipar mellett az építőipar, a piaci szolgáltatások és az agrárszektor teljesítménye is hasonlóan alakulhatott, mint három hónappal korábban, az állami szektor hozzáadott értékében pedig kisebb visszaesés várható, mint a harmadik negyedévi volt. „Ha előrejelzésünk pontosnak bizonyul, a 2017-es év GDP-dinamikája 3,9 százalékos lesz, egy tized százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi várakozásunk” – mondja Dunai.

A harmadik negyedévben a nonprofit szektorhoz köthetően lehetett egy körülbelül 0,3 százalékpontos pozitív tétel a GDP-növekedésben, és némi bizonytalanságot okoz, hogy ez korrigálódik-e. „Ha igen, előrejelzésünknél alacsonyabb lehet a publikált érték. Akár így, akár úgy, a nem mezőgazdasági versenyszféra növekedése továbbra is nagyon robusztus, 6 százalék körüli éves hozzáadottérték-bővüléssel. 2018-ban nem számítunk változásra a dinamikában: a lakossági fogyasztás momentuma erős marad, és bár a beruházási expanzió jócskán mérséklődik majd (20 százalék feletti értékről 10 százalék környékére), a kormányzati fogyasztás és a nettó export növekedési hozzájárulása erősödhet” – magyarázza Dunai.

Magyarországhoz hasonlóan Európa számos országában jelennek meg negyedik negyedéves GDP-adatok, és az eurózóna egészére is napvilágot lát egy pontosabb becslés. Az OTP nagyon erős, széles bázisú növekedésre számít. Az eurózónában 2-3 százalékos év/év, Kelet-Közép-Európában 4-5 százalékos év/év GDP-dinamikákkal lehet számolni.