Megfelel a várakozásoknak az inflációs adat

Éves alapon 2,1 százalékos januári inflációs adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami megegyezik a Világgazdaság elemzői konszenzusában mért adattal. Kiugró mértékben, 6,5 százalékkal drágult a szeszes ital, dohányáru és az élelmiszerárak is 4,4 százalékkal emelkedtek tavaly január óta.

A 2,1 százalékos januári inflációs adat megfelel a várakozásainknak, és a havi alapon mért, 0,3 százalékos árindex-emelkedés sem okozott meglepetést

- mondta el a Világgazdaság kérdésére Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője.

Az élelmiszer kategória felfelé húzta az árakat, ugyanakkor a több szektorban megjelenő áfacsökkentés lefele húzta az inflációs adatot. Ennél lényegesebb, hogy a maginfláció a decemberi 2,6 százalékról nem nőtt tovább, sőt, 2,5 százalékra csúszott vissza, ami azt jelzi, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban – tette hozzá Trippon Mariann.

Lényeges, hogy nemcsak a piaci várakozásoknak felelt meg a friss adat, hanem valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is hasonló árindex-változási mutatóra számított – emelte ki a CIB elemzője.

Ennek köszönhetően a monetáris politikai várakozások szempontjából semleges lehet a 2,1 százalékos infláció, egybevág az MNB tervével, így a korábban felvázolt kamatpolitikát folytathatja továbbra is a magyar jegybank.

Trippon Mariann prognózisa szerint az idei, teljes éves infláció 2,5 százalék lehet, és év végén emelkedhet 3 százalék közelébe az árindex.

Az élelmiszerárak alakulása fontos inflációgyorsító tényező volt, s ez a tendencia várhatóan fennmarad az idei évben Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint, aki az elkövetkező hónapokban ugyanakkor nem vár érdemi változásokat az éves mutatóban. Nyeste szerint továbbra is igaz, hogy az Eurózónából „importált“ alacsony infláció segíthet megelőzni bármilyen látványosabb árrobbanást.

A továbbra is a cél alatt tartózkodó és várhatóan csak visszafogottan emelkedő infláció továbbra is hagy teret az MNB-nek, hogy laza monetáris politikát folytasson – tette hozzá az Erste elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint

februárban 2 százalék körüli szintre lassulhat az inflációs mutató, majd az első negyedév után jöhet a gyorsulás. Elsősorban a belső piacon látható fokozott kereslet, valamint a nemzetközi szinten is gyorsuló infláció miatt.

Utóbbit mutatja többek között az, hogy az Eurostat által mért harmonizált infláció 2014-től 2016-ig az Európai Unióban átlagosan 0 százalék körül alakult, míg 2017-ben már 1,7 százalékos volt. Ez a folyamat pedig az importált infláció miatt felfelé húzza a magyar árindexet. A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid arra számít, hogy idén decemberre az infláció elérheti a 3 százalékos szintet.

Az idei év első hónapjaiban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd bázishatások miatt az év közepére átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz

- kommentálta a KSH eredményeit Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Szerinte az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt, az év végére az infláció kissé mérséklődhet, így a TakarékBank idén átlagosan 2,6 százalékos inflációra számít.

Suppan Gergely hozzátette, a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését, emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására. Jövőre ugyanakkor már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.