Már majdnem 300 ezer forint volt az átlagkereset 2017-ben

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 327,7 ezer forint volt tavaly decemberben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Eszerint nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217,9 ezer forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 225,8 ezer forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 297 ezer forint volt tavaly januártól decemberig. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561,6 ezer forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabb (185 ezer forint). A közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyva a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 255 ezer forint volt.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 106 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8700, illetve 8500 forint.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 197,5 ezer forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 205,4 ezer forintra becsülhető – írta a KSH.

A jelentés szerint a nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 312,1 ezer forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt. A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,9 százalékkal nőtt az egy évvel azelőttihez viszonyítva.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,3 százalékkal emelkedett.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó keresetek a bruttó átlagkereseteknél kisebb mértékben, 12,8 százalékkal nőttek.

„Öt éve folyamatosan nőnek a reálbérek hazánkban, ami azt jelenti, hogy egyre több pénzből gazdálkodhatnak a magyar családok. A kétszámjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben” – írta közleményében a KSH adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A minisztérium szerint Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. „Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszútávon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa” – közölték.

Az év utolsó hónapjában a munkaerő iránti kereslet tekintetében az egész évben megfigyelt kedvező tendencia folytatódott

- kommentálta a KSH jelentését Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Elmondása szerint az elsődleges munkaerőpiacon 103,5 ezer fő talált magának állást, eközben a közfoglalkoztatottak száma 47 ezer fővel, 150 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2017 egészét nézve így az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 3,1 százalékkal emelkedett.

Ami a 2018. év béralakulását illeti, várakozásunk szerint a minimálbér és garantált bérminimum emelése (8, illetve 12 százalékkal), valamint a továbbra is velünk maradó munkaerőhiány és a folytatódó állami bérrendezések miatt a keresetek emelkedése folytatódhat, bár dinamikája elmarad majd a tavalyi évben tapasztalttól.

Az idei év egészében átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulálunk, valamint enyhén gyorsuló inflációval (2,6 százalék), így idén nem sikerül megismételni a kétszámjegyű reálbér-emelkedést

- mondta Virovácz Péter.

A várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. Előretekintve úgy látjuk, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet és így folytatódhat a verseny a munkaerőért – elemezte a bérekről szóló adatokat Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Hozzátette:

emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedés szempontjából.

Becslésünk szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésünket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül

- zárta kommentárját Ürmössy Gergely.