Maradhat Magyarországon az alapkamat

Kedden tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az elmúlt időszakban beérkezett makroadatok nagyjából a várakozásoknak megfelelően kedvezők voltak, míg a februári infláció – az elemzői várakozásokat is alulmúlva – 2 százalék alá csökkent. Az előző kamatdöntés óta eltelt időben a hosszú hozamok nem változtak érdemben, annak ellenére sem, hogy a nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott. A forint árfolyama végig 310 felett tartózkodott február végén és márciusban is.

A mostani kamatdöntésre az MNB kedvező helyzetből tekinthet, mivel a jegybank számára fontos monetáris politikai változók (infláció, árfolyam, rövid és hosszú hozamok) elfogadható tartományban mozognak. Ezt támasztja alá az is, hogy az előző kamatdöntés óta nem változott érdemben a forintlikviditást (és így a rövid hozamok szintjét befolyásoló) FX-swapok állománya sem – mondja Módos Dániel, az OTP makrogazdasági elemzője.

Mindemiatt az OTP-nél nem várnak érdemi intézkedést az MNB-től a jövő héten. Ennek ellenére a jegybanki közlemény, illetve a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés fontos lehet, mivel kiderülhet belőle, hogy mi az MNB álláspontja, elképzelése az infláció alakulásáról. Ha esetleg lefelé módosítja az inflációs előrejelzést (az OTP saját prognózisa 2 százalék 2018-ra, a jegybank decemberben 2,5 százalékot mondott), és ezzel együtt a közleményben 2019 közepéről későbbre tolódna az inflációs cél elérése, az a forint gyengülése irányába hathat.

Szintén kedden publikálják az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexét, amely a konszenzus szerint 113,4 pontra süllyedhet az előző 114,1 pontról. Legutóbb a ZEW hangulatindexei okoztak kellemetlen meglepetést, amikor március 20-án az elemzői konszenzusnál nagyobb esést mutattak, és az Európai Bizottság gazdasági indikátorától is csökkenést vár a piac.

Ugyanakkor a hangulatindexek történelmi összevetésben továbbra is magas értékeket mutatnak, a jelenlegi lefordulás részben a korábbi hosszú emelkedés természetes korrekciója lehet

– mondja Dunai Gábor, az OTP makrogazdasági elemzője.

Ezenkívül a gazdasági szereplők elbizonytalanodásához hozzájárul Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által elő-elővett védővámok bevezetése. Ezek elsősorban Kína ellen irányulnak, de globális kereskedelmi háború indulásával fenyegetnek. Az alumínium- és acéltermékek esetében bevezetett importteher alól például egy friss bejelentés szerint az Európai Unió tagjai mentesülnek majd.

Hozzájárulhatott a hangulat romlásához az EKB március eleji kamatdöntő ülése, melynek közleményéből hosszú idő után kikerült a jövőbeli monetáris lazítás lehetősége. A hivatalos kommunikáció szerint a nyílt végű eszközvásárlási program 2018 szeptemberében megszűnik, de a piaci elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy tényleg így lesz-e, esetleg alacsonyabb keretösszeggel folytatódik a program.

Az alappálya mindenesetre továbbra is az, hogy az eurózóna gazdasági növekedése erős és kiegyensúlyozott, a monetáris lazítás hamarosan véget ér, kamatemelésre pedig először 2019-ben kerülhet sor. A bizalmi indexek esetében a lefordulás valószínűleg nem lesz tartós

– mondja Dunai Gábor.