Parragh László elárulta, miért izgulnak Paks II. miatt a környező országok

A sikerek, az eredmények mellett látjuk, hogy lehetne még segíteni a magyar kkv-knak – illetve a nagyobb cégeknek is –, amelyek külpiacokat keresnek – mondta Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) „Fókuszban a külpiacok külgazdasági évnyitó” című konferenciáján. Kiemelte, hogy

a számok nagyon biztatóak,

de van még teendő, amit április után mindenképpen el kell rendezni. Magyar Levente szerint

elsősorban módszertani kérdésről van szó.

Az Eximbank adatai alapján ugyanis 2014-ben 2000 olyan magyar vállalat volt, amely exportképesnek minősült – azaz árbevétele 10 százalékát az export adta. Ehhez képest jelenleg (néhány hónapos adatok szerint) 10-12 ezer olyan vállalatot tart számon az Eximbank, amely exportképes.

Nőtt az exportképes cégek száma

Tehát 5-6-szorosára nőtt azon vállalatok száma, amelyek export tevékenységet folytatnak, árbevételének legalább 10 százalékát az export teszi ki. Ezek zömében kkv-k a külügyminiszter-helyettes szavai szerint.

Itt kell majd rendet raknunk a különböző módszertanok között (KSH, NAV), hogy pontosan meg tudjuk mondani, konkrét kategóriák szerint mik a pontos számok – tette hozzá. Ezek szerinte

nagyon fontosak, amikor a gazdaságpolitika finomhangolásáról van szó.

Még így is nagy a lemaradás

Jó az irány, de ha megnézzük az uniós, magyarországnyi lakosságú országokat, még többszörösen el vagyunk maradva – fogalmazott Magyar Levente. Elmondta, hogy ez a lemaradás még nagyobb, ha szigorúbban vesszük az exportképes cégek definícióját: azaz 20-30 százalékos exportbevételnél nő az elmaradásunk.

Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei együttműködéseket kell tovább erősítenünk a határon túli magyar cégekkel. Már kiépült magyar-magyar együttműködés a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) berkein belül. Kiemelte, hogy ez a régió,

a Kárpát-medencei térség az első és legtermészetesebb bővülési, expanziós lehetősége a magyar gazdaságnak.

A külgazdaságunk másik pillére a befektetésösztönzés, amelyben szerinte szintén szépek az eredmények, de elégedettek itt sem lehetünk. 17 ezer új munkahely jön létre 3,5 milliárd eurónyi beruházásból, ami szerinte a felpörgött befektetésösztönzés eredménye. Ebben a szegmensben is többszörös a teljesítménynövekedés, ami szintén a kkv-k versenyképességét segíti elő – tette hozzá. Úgy véli, hogy ebben sem állunk rosszul, de van még tér a fejlődésre.

Tavaly az export meghaladta a 100 milliárd eurót, ami rekord. Magyar Levente szerint olyan időszakban vagyunk, amely olyan dinamikát mutat, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

A kamara súlya

Parragh László, az MKIK elnöke szerint a kamarának van súlya, a kamara a magyar gazdaság, amely megcsinálja, végrehajtja mindazt, ami szükséges.

Ilyen értelemben hatékonyan működünk, hiszen minket az érdekel, hol van a haszon

– mondta a kamara elnöke.

Elmondta, hogy 2017-ben 427 rendezvényük volt, ami szerinte azt jelenti, hogy a kamarában rengeteg olyan vállalkozás fordul meg, amelyek abban érdekeltek, hogy előrevigyék az együttműködést. Rendezvényeik száma 25 százalékkal nőtt tavaly. Beszélt arról is, hogy 40 szakmában szeretnének versenyt szervezni az idén. Kiemelte, hogy a

a magyar kamara a külgazdaságban jelentőséggel és érdeklődéssel bír.

A paksi bővítésről Parragh László azt mondta, hogy Nyugat-Európa hozzánk közel eső része – Ausztria, Bajorország, Csehország – izgul és fél attól, ha Paks II. megindul, az olyan árversenyt generál, ami az ő számukra nem bír hozadékkal.

Az MKIK elnöke szerint „fönt vagyunk a térképen, tényezők vagyunk, szóba állnak velünk”. Hozzátette, hogy „Kínában úgy tekintenek ránk, mint egy országra”, pedig náluk ez egy térség városát teszi ki.