Az Egyesült Államok technikai segítségével igyekszik Lettország pontot tenni a februárban kirobbant bankbotrány végére, illetve megelőzni annak esetleges megismétlődését. Érdekesség, hogy az ügy épp az amerikai pénzügyminisztériumhoz vezethető vissza, amelynek hivatalnokaival most tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap éves washingtoni tavaszi ülésére érkező lett pénzügyminiszter, Dana Reizniece-Ozola.
A szaktárca februárban azzal vádolta meg Lettország harmadik legnagyobb bankját, az ABLV-t, hogy
részt vett Észak-Korea fegyverfejlesztéseinek finanszírozásában, illetve pénzmosási ügyletekben.
A pénzintézetet kitiltották az amerikai pénzügyi rendszerből, mire a betétesek a teljes állomány 22 százalékát, mintegy 600 millió eurót kivettek a pénzintézetből. Az ABLV likviditási támogatást kért, ám az uniós Egységes Szanálási Testület (SRB) arra jutott, hogy a bank kisegítése nem közérdek.
A bankszektor megtépázott hírnevének helyreállítása érdekében a lettek törvényben szigorítanák a pénzintézetek fiktív vállalatokkal való viszonyát.
Emellett azt is el akarják érni, hogy a hitelezők zárolják a kockázatos ügyfelek bankszámláit. Maris Kucinskis lett miniszterelnök még februárban számolt be arról, hogy a pénzmosás elleni harc részeként megfeleznék a külföldi bankbetétesek arányát – 40-ről 20 százalékra.
Rendben zajlottak az egyeztetéseink a pénzügyminisztériummal. Tudjuk, mi a házi feladat és tisztában vagyunk a teendőinkkel
– idézi a Bloomberg a Washingtonban nyilatkozó Reizniece-Ozolát, aki úgy látja, jó úton haladnak, de erről egy Lettországba látogató amerikai pénzügyi megbízott is meggyőződhet majd.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.