Az uniós projektek pörgethetik a magyar gazdaságot

Miután az évtized végéig Magyarország rendelkezésére álló uniós források keretére a pályázatokat hamar kiírták, s a források döntő többségét már oda is ítélték, a következő évek feladata a projektek mielőbbi megvalósítása lesz – állították egybehangzóan a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. Ennek mentén ugyanis az Európai Bizottság minél előbb ellentételezheti a Brüsszelbe kiküldendő, a beruházások, fejlesztések során keletkező számlákat.

A teljes forráskeretnek egyébként már a 93,7 százalékát, 8340 milliárd forintot odaítéltek a győztes pályázóknak

az illetékes irányító hatóságok, a támogatások 50,6 százaléka, 4510 milliárd forint pedig ténylegesen meg is érkezett a kedvezményezettekhez. A bőség elsősorban abból adódik, hogy a mostani hétéves ciklusra szóló 8900 milliárd forintos EU-s támogatást a kabinet kiegészítette állami forrással is, így tavaly márciusig az eredeti keret 105 százalékának megfelelő 9358 milliárd forint értékben jelentetett meg 526 felhívást.

A 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklushoz képest az eddigi tapasztalatok szerint a 2014–2020-as időszakban gyorsabbak a kifizetések, egyszerűbb az előleghez jutás, áttekinthetőbb a pályázati rendszer, illetve bővült a nonprofit szervezetek által igényelhető támogatások köre is – összegzett a Világgazdaságnak Maróczi Imre, a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. Azt ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy a közbeszerzések szerepének felértékelődésével jelentősen nőtt a pályázókon az adminisztrációs teher, az eljárások lefolytatása pedig néhány hét helyett öt-hat hónapot is igénybe vehet.

Kezelni kell az elszabadult árakat

A mostani hétéves időszak a gazdaságfejlesztésről és a vállalkozásokról szól, noha az önkormányzati beruházásokat is cégek hajtják végre, vagyis végső soron a teljes forráskeret a gazdaság vérkeringésébe áramlik – húzta alá Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Azt is megjegyezte viszont, hogy az új kormánynak mielőbb fejlesztenie kell az értékelési rendszert, hogy egy esetben se kelljen egy-két évet várni a döntésre, az szülessen meg legfeljebb három-hat hónap alatt. Mint mondta, a projektek megvalósítási szakasza idén és jövőre 3 százalékért felelhet a GDP-növekedésben, az elvégzett fejlesztések multiplikatív hatása pedig 2020 után is hozhat még 1-2 százalékos bővülést. Ennek érdekében a szakértő szerint érdemes lenne a kivitelezési fázisban felállítani egy központi szervezetet, amely összefogná és koordinálná az irányító hatóságok munkáját.

Az előző és a mostani ciklus fontos változásaként a kkv-kat 40 millió forintos támogatás felett napi szinten érintő közbeszerzési kötelezettséget említette Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Ezenkívül a hitellel kombinált termékek elterjedésére is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett: korábban lényegében csak a mikrocégek ingatlanvásárlására pályáztattak visszatérítendő forrásokat, ma már viszont széles a paletta a kölcsönnel kínált támogatásokra a kapacitásbővítéstől a kutatás-fejlesztésen és az épületenergetikán át az informatikai fejlesztésekig.

Lényeges különbség az is, hogy a kkv-szektort érintő felhívásokat egyetlen programba, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programba (Ginop) tömörítették.

Így a már említett területeken túl a Ginopban érhetők el a versenyképességgel, foglalkoztatással vagy képzéssel kapcsolatos felhívások is. Az ügyvezető ugyanakkor jelezte, hogy a projektek jelentős része tartalmaz építési beruházást, és mivel az ágazatban nemcsak az építőanyagok, hanem a munkaerő ára is akár 50-60 százalékkal drágulhatott a pályázatok beadása óta, átfogó intézkedéscsomagra van szükség a probléma megoldására. A támogatásokat ugyanis nem elég elnyerni, le is kell tudni hívni – húzta alá.

Jöhetnek a visszahulló források

Mind a három szakértő számol visszahulló forrásokkal, melyek terhére új pályázatokat lehet kiírni, vagy a már meglévők keretét bővíteni. Essősy Zsombor szerint ez már az év második felében, illetve jövőre lehet esedékes, több kkv-szektort érintő felhívás esetében is mintegy 10 százaléknyi visszahulló forrással lehet számolni.

Úgy látja, ez egészséges arány, ami annyit tesz, hogy átlagosan minden tizedik beruházás nem valósul meg, vagy a nyertes pályázó visszalép a projekttől. Maróczi Imre nem számít számottevő új kiírásra, Tóth Ádám Ferenc szerint pedig viszonylag egyszerű a képlet az átcsoportosításra, amíg vannak öt-tízszeresen túligényelt pályázatok, másutt pedig bennragad a keret jelentős része. Előbbire a kapacitásbővítést, utóbbira a logisztikai szolgáltatások igénybevételét hozta fel példának.

Ahhoz, hogy az Európai Unió fennmaradjon, Essősy szerint a 2004 után csatlakozó tagországok előtt 2020 után is nyitva kell hagyni a strukturális és kohéziós pénzcsapokat, ezért úgy véli, 10-20 százaléknál nagyobb mértékben nem szabadna csökkentenie Brüsszelnek a támogatások arányát. A MAPI vezérigazgatója szerint

a 2021–2027-es időszakban a versenyképesség és a hatékonyság növelése lesz a kulcs,

előtérben a tőke-, illetve tudásintenzív eszközökkel. Előbbiek közül a digitalizáció, a robotika és az ipar 4.0 további térhódítását nevezte meg, utóbbiak kapcsán pedig a humán kapacitás fejlesztését emelte ki az informatikai készségek mellett, beleértve a vezetői kompetenciákat is. Hangsúlyozta: mindez nemcsak hazánk, hanem az egész unió érdeke, ha lépést akar tartani az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Japánnal vagy éppen Kínával.

Állami csomag a kkv-szektornak

A 2014–2020-as ciklushoz hasonlóan a következő hét évnek is a kkv-szektorról kell szólnia – jelezte Tóth Ádám Ferenc. Rámutatott, hogy nemcsak a hazánkban is jelen lévő multinacionális vállalatokhoz kell felzárkózniuk a magyar kis- és középvállalkozásoknak a termelési hatékonyság terén, hanem a régió hasonló méretű cégeihez is. Ezzel Maróczi Imre is egyetért, mint mondta, a kkv-kat a folytatásban az eszközbeszerzés mellett kutatás-fejlesztéssel és képzéssel lehetne ösztönözni. Elmondása szerint üdvözölné a szakma, ha az adminisztrációs terheket az állami és a piaci oldalon is a felére csökkentenék. A kombinált termékek kapcsán pedig azt emelte ki, hogy fel kell készíteni a vállalkozásokat a visszatérítendő támogatások kitermelésére.

Kézzelfogható eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeként Magyarország 25 milliárd euró támogatáshoz juthat 2020-ig – olvasható az Európai Bizottság országjelentésében. A 2014–2018-as időszakban ez évente a GDP mintegy 3 százalékának, illetve a közberuházások 43 százalékának felel meg az uniós testület szerint. Ebből a tavalyi év végéig mintegy 23,5 milliárd eurót, a teljes összeg 94 százalékát ítélték oda a projektgazdáknak. A támogatások révén 11 ezer vállalkozás bővítette kapacitásait, több mint 200 cég vezetett be új termékeket, továbbá javult a városi tömegközlekedési rendszer fenntarthatósága, és csökkent a középületek éves primerenergia-fogyasztása. Az uniós finanszírozásból a tervek szerint 2,3 milliárd eurót pénzügyi eszközök formájában juttatnak a piacra – állapította meg a bizottság.

Maróczi arról is beszélt, hogy a megyei jogú városok fejlesztésére szolgáló, már 3500 milliárd forint felett járó Modern várások program mintájára az önkormányzatok után a cégeknek is előirányozhatnának az uniós forrásokon kívül egy hasonló állami fejlesztési csomagot. Ennek értéke, meglátása szerint, akár a 3000 milliárd forintot is elérhetné, ezzel enyhíthetnék a forrásokban igencsak szűkölködő budapesti és Pest megyei cégek gondjait. Mint ismert, az EU besorolása szerint Közép-Magyarország meghaladja az uniós fejlettség átlagát, így csak korlátozottan támogatható.

Essősy Zsombor a jövő feladatának nevezte azt is, hogy a kormánynak támogatnia kell a vállalkozói generációváltást, hiszen a húsz-harminc éve alapított cégeknél ez ma már igencsak esedékes, de gyakran családon belül sincs kinek átadni az irányítást. Ambiciózus, de vállalható célkitűzés lenne szerinte a 2021–2027-es uniós ciklusra, ha a mai 300-400 helyett legalább 1000 tőkeerős, exportképes középvállalat lenne, így megerősödhetne a vállalkozói középréteg. Bár Magyarország egy kicsi, nyílt gazdaság, mindez a protekcionista gazdaságpolitika eszköztárával is elérhető lenne.

Jó lépés volt:

Üdvözölné a szakma:

Az Új ciklus sorozat cikkei: