Munkajövedelem: 312 ezer forint az átlag

Az átlagos munkajövedelem, amely a kereseten felül egyéb elemeket, például cafeteriát is tartalmaz, bruttó 312,1 ezer forint volt tavaly Magyarországon. Ebből a kereseten felüli rész 15,1 ezer forintnak felelt meg – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából.

Az egyéb munkajövedelem növekedési üteme 7,6 százalékos volt, miközben a keresetek emelkedése megközelítette a 13 százalékot tavaly,

azaz csökkent az egyéb munkajövedelem aránya a teljes munkajövedelmen belül. Az egyéb munkajövedelem egy főre jutó nagysága tekintetében az ágazati különbségek nagyobbak, mint a kereseteknél. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi átlagban mintegy 30 ezer forint volt, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban alig több, mint 5 ezer forintot tett ki.

Tavaly a versenyszféra legalább ötfős vállalkozásainál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 11,6 százalékkal, 309 ezer forintra emelkedett. Az átlagot meghaladóan nőttek a keresetek az ingatlanügyletek és a víz- és hulladékgazdálkodás ágakban (17,6, illetve 15 százalék). Ez utóbbihoz hozzájárult az állami vállalatoknál megkötött béregyezség, ami 13-14 százalékos keresetemelést jelentett. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,2 százalékos keresetnövekedésében részben a minimálbér-emelés, részben az ágazat növekvő munkaerőgondjai miatti bérfejlesztés játszott szerepet.

Átlag feletti (14,3 százalék) keresetnövekedési ütem jellemezte az adminisztratív és szolgáltatási tevékenységet is. A foglalkoztatás szempontjából legnagyobb súlyú ágazatokban – így a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a gépjárműjavításban – a keresetnövekedés üteme az átlagoshoz állt közel.

Jóval átlag alatt nőttek a bérek az információ és kommunikáció (6,5 százalék), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,2 százalék) ágazatban, ahol egyébként kiugróan magas a havi kereseti átlag (510,7, illetve 561,6 ezer forint). A minimálbér-emelés hatását jelzi, hogy a feldolgozóiparon belül a legalacsonyabb átlagkeresetű területen, a textília-, ruházati, bőr- és bőrtermékgyártásban volt a legnagyobb arányú (16,3 százalékos) a keresetnövekedés mértéke.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja.

A fiatalok és az idősek foglalkoztatottsága is nőtt tavaly

Nyolc év alatt közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az uniós rangsorban is sokat javult Magyarország pozíciója, azonban a KSH tanulmánya azt is megemlíti, hogy az elmúlt negyedévekben tovább nőtt a munkaerőhiány.